A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Fónagy Zoltán: Deák Ferenc és a jobbágyfelszabadítás
„zsellérbirtokainktól semmi eddig gyakorlatban volt úri szolgálatot megtenni kötelességünknek nem ismerjük”.38 A minisztérium a megyétől kért felvilágosítást, amely az ügyet kivizsgáltatta, az érintetteket „panaszuk alaptalanságáról kellően felvilágo- síttatván”. Az Arad megyei Bánkuta puszta szerződéses dohánykertészeinek ügye az ún. te- lepítvényes falvak rendezésre váró helyzetére hívta fel az igazságügyminiszter figyelmét. A nádor birtokán élő dohányosok tisztában voltak vele, hogy az úrbéres jobbágyok felszabadítása őket nem érintette, ezért önerejükből szerették volna megváltani magukat, illetve a határozott időre szóló szerződések alapján bírt földeket. A törvény azonban a nem úrbéres népességről egyáltalán nem szólt, így az önmegváltás lehetőségét sem biztosította számukra.39 Mint a felsorolt esetek jelzik, Deáknak, illetve munkatársainak szinte semmit sem kellett tennie annak érdekében, hogy felmérje, milyen kérdések várnak elintézésre az úrbéri maradványok teljes felszámolása során. A problémák, úgymond, maguktól megtalálták a törvényalkotókat 1848 tavaszán-nyarán. Kísérlet a feudális maradványok felszámolására Az 1848. július 5-én megnyitott népképviseleti országgyűlés képviselői közül sokan gondolták úgy, hogy a törvényhozás legfontosabb teendői közé tartozik annak a két problémakörnek a rendezése, amelyet az utolsó pozsonyi diéta a jobbágyfelszabadítással kapcsolatban hagyott örökül: a földesurak kármentesítése és a még megmaradt feudális kötelékek elvágása. A képviselők jelentős hányada birtokos nemesként személyében is érintve volt, mint kárpódást váró, esedeg mint a paraszti tiltakozások, szolgálatmegtagadások vagy földfoglalások elszenvedője. Többen a megyei igazgatás tisztségviselőjeként szereztek tapasztalatokat arról, milyen szociális robbanásokkal fenyegetnek a jobbágyviszonyok megmaradt elemei. Nyáry Pál már július 11-én délután, Kossuth nevezetes megajánlási beszédének napján bejelentette, hogy a válaszfelirat megvitatása után „a hűbéri viszonyok maradványainak jog és igazság alapjáni megszüntetése iránt” törvényjavaslatot fog beterjeszteni.40 Deák értelmező hozzászólása után a Ház úgy határozott, hogy a kérdés rendezése valóban a legsürgősebb teendők közé tartozik, és azt a válaszfelirat, illetőleg a honvédelmi és a pénzügyi törvényjavaslatok után napirendjére tűzi.41 38 Iratok, 135-136. p. 39KLÖM XII. kötet, Budapest, 1957. 58. p. 40 Beér János-Csizmadia Andor: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Budapest, 1954. 151. p. 41 Pap Dénes: A magyar nemzetgyűlés Pesten 1848-ban. Pest, 1866. I. kötet 89. p. 34
