A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Fónagy Zoltán: Deák Ferenc és a jobbágyfelszabadítás
nyezők nemcsak az áprilisi törvények hiányosságaira hívták fel a törvényhozók figyelmét, hanem régebbi sérelmeikre is megpróbáltak orvoslást kapni.24 A törvényhozás mellett az igazságügyminiszterhez is számos kérelmező fordult, leggyakrabban egész helységek. Hogy éppen Deák lett a volt jobbágyok panaszainak címzettje, azt hivatala és személye egyaránt magyarázza. A jobbágyfelszabadítás gyakorlati végrehajtása, realizálása a bírósági szervezet feladata lett. Ez lényeges változást jelentett a forradalom előtti viszonyokhoz képest: addig ugyanis az úrbéri ügyek legmagasabb fellebbviteli fóruma a Helytartótanács úrbéri osztálya volt, azaz egy közigazgatási intézmény. Az 1848:X. te. 5. §-a szerint az úrbéri ügyekben legfelső szinten ezentúl a királyi tábla ítélkezett. Természetes tehát, hogy a türelmetlen, illetve a változatlan összetételű bíróságokkal szemben bizalmatlan parasztok az igazságszolgáltatást felügyelő minisztertől várták ügyük leggyorsabb elintézését. (A bírói függetlenségről nem rendelkezett törvény, de a jogban járatlan kérvényezők amúgy sem igen hitték volna el, hogy egy miniszter nem tehet meg bármit érdekükben, ha meg tudják győzni igazukról.) Deák minisztériumával tudatosan átvállalta valamelyest a régi kormányszék „jobbágyvédő” szerepét is. Az igazságügyminisztérium hatáskörét szabályozó körlevelében külön kiemelte ezt: mivel úrbéri ügyekben is „az igazságügy miniszterének köréhez tartozik [...] az igazság gyors és rendes kiszolgáltatására felügyelni, minden olyan folyamodások, melyek valamely úrbéri pernek helytelen késleltetését illetik, vagy törvényszabta útnak elmellőztetéséből származott panaszokat tárgyaznak, az igazság miniszteréhez adandók”. 25 A minisztérium felállítása során az úrbéri ügyek a büntető törvénykezéssel kerültek egy osztály illetékességébe; ennek vezetője az ismert ellenzéki politikus, volt országgyűlési követ, Bónis Samu lett. A hatáskörök azonban nem különültek el olyan tisztán, mint az egy kiforrott államigazgatási szervezetben szokásos. Ez mindjárt a minisztérium vezérkarának első értekezletén világossá vált az úrbéri ügyek vonatkozásában is, amikor Deák felosztotta a feladatokat, és szokott familiáris közvetlenségével fordult titkárához, Tóth Lőrinchez: „Lenti!, neked adom az úrbért a kárpótlással együtt.” További hatásköri zavart okozhatott volna, hogy a feudális maradványok felszámolásához feltétlenül szükséges törvények tervezetének kidolgozása elvben a törvényelőkészítő (kodifíká- ciós) osztály feladata lett volna. Úgy tűnik azonban, hogy ezen osztálynak, illetve vezetőjének, az elismert jogtudós Szalay Lászlónak kifejezetten a polgári és a büntető törvénykönyv kidolgozását szánta feladatául.26 24 Ember Győző: A magyar parasztmozgalmak 1848-ban. In: Forradalom cs szabadságharc 1848- 1849. Budapest, 1948. 200. p. 25 Közli Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára. Budapest, 1950. 182. p. 26Nedeczky István: Deák. Budapest, 1876. 260-261. p. A minisztérium szervezeti felépítéséről ld. Dobszay Tamás tanulmányát ebben a kötetben. 30
