A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Fónagy Zoltán: Deák Ferenc és a jobbágyfelszabadítás

Feléje fordíthatta az igazságukat kereső egyszerű embereket már hivatalának el­nevezése is: zgrz^Mgügyminiszter. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Deák személye iránti általános bizalom tényét sem: közismert volt feltétlen ragaszkodása a jogszerű­séghez (épp ez tette a közvélemény kizárólagos jelöltjévé az igazságügyminiszter posztjára márciusban).27 Deák a szó szoros értelmében szélesre tárta ajtaját (a sajátját is, nemcsak a mi­nisztériumáét, az igazukat keresők előtt. Tóth Lőrinc, akit Deák legközelebbi mun­katársának, titkárának választott, így emlékezett vissza Deák fogadóóráira: „A nép bizalma árkint ömlött felé, lakásának ajtaját az igazságszomjas nép egész csoportjai ostromiák napról napra. Eljött, a márciusi határozadan törvények nyomán, a békési magyar, bánsági sváb, árvái tót, mármarosi oláh földmívelő, erős szándékkal meg­osztozni a földesúr tulajdonában, s a törvényhozás szándékán messze túl terjeszteni a márciusi törvény félreértett jótékonyságát. Mint atyához járult az igazságügy­miniszterhez, kinek mindenki számára volt egy komolyan nyájas szava; mint az egy­kori görög kegyeletes reménnyel ment Delphibe, úgy tódult Magyarország népe az István-herceg fogadóba, hol Deák szállását tartá, kinek mindenki számára volt bölcs tanácsa. S a felizgatott, hamis eszmékre vezetett, túlságos követelésekkel tölt föld­mívelő legtöbb esetben megnyugtatva, helyesb fogalmakra térítve ment el tőle”, még akkor is, „ha talán célt nem érhettek is alaptalan igényeikkel”.28 Deák államtitkárának, Ghyczy Kálmánnak a visszaemlékezései egybehangzanak Tóth Lőrincével: „Az úrbérviszony meg lévén szüntetve, temérdek felírás és depu- tatio jött az ország minden részéből panaszokkal és követelésekkel volt uraik ellen. [...] A deputatiókat Deák fogadta, hozzám csak a felírások s elintézésüket sürgető ügyvédek és népizgatók jöttek. Ez utóbbiak közt a leggyakrabban és legkövetelőb- ben jelentkező Táncsics volt29 A következőkben néhány konkrét ügy bemutatásával szeretnénk érzékeltetni, milyen problémákkal fordultak az igazságügyminiszterhez; ezek az ügyek egyúttal a rendezésre váró problémák egy-egy típusára is felhívták a törvényelőkészítésért fe­lelős Deák figyelmét. Az egyszerűbb esetekben a régebbi és a legújabb úrbéri vonatkozású törvények értelmezését kérték a minisztériumtól. így május 19-én Ilkey Sándor, a Pénzügymi­nisztériumban az állami javak osztályigazgatója afelől kért tájékoztatást, hogy a kincstári birtokokon a jobbágyfelszabadítás végrehajtása során mi történjék a ma­radvány-, illetve az irtás földekkel? Az átiratra Deák azt válaszolta május 24-én, hogy a régebbi úrbéri törvények (az 1836:VI. te. 1. §-a az irtványokról, a X. te. 7. §-a pedig 27 Lásd erről Dobszay Tamás tanulmányát e kötetben. ^Tóth Lőrinc: Deák Ferenc. In: Magyar szónokok és statusférfiak. Kiad. Csengery Antal. Pest, 1851. 45. p. 29 Ghyczy Kálmán emlékirata. MTA Kézirattár Ms 4856/1. 18. p. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom