A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Molnár András: Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból

mellyel bírunk nem egy népcsalád fölött, tudniillik, hogy mi már megszoktuk az al­kotmányos formákbani mozgást, midőn másoknak ebben még okulniok kell, el kell ismernünk, hogy meg lévén alapítva a magyar felelős kormány, ez Magyarország minden törvényhatóságai által lelkesedéssel pártoltatott, és ezáltal forradalmi veszé­lyek nélkül érhettünk célt, míg alkotmánytalan népek ily sima úton alig rázhatják ma­gukról le az önkénynek hervasztó bilincseit. A pártviszályok megszűntek, és a ma­gyar őszintén szorítja a magyarnak kezét, — a forradalomból az alkotmányos életre azon elvek megtagadtatása nélkül mentünk át, melyek mellett életünk zsengéjétől fogva küzdöttünk; a szabadságba rendet hoztunk, de e rendért nem áldoztuk fel el­veinket, az anyaországot magát bántaüan erőben fenntartottuk; nincs ország Euró­pában, melynek új viszonyai a lefolyt három hónap alatt annyira megszilárdultak volna, mint nálunk, egy gyönyörű reggel tűnt fel oly sokáig eltaposott hazánk felett, és mégis, mintha a magyar égboltozatot egész tisztaságában szemlélni csillagunk nem engedné, nem örülhetünk a reggeli nap jóltevő sugárinak, mert átellenben vastag homály közt fekete felhők tornyosulnak, kék egünket béborítandók. Uraim! rövidebb voltam eddig, mert a tettek eredménye szerint ítélhetnek eljárá­sunk felett, hosszabb szemlét kell tartanuk a horvát mozgalmak fölött, melyeknek eligazításával eddig nem boldogulhattunk. Az utolsó országgyűlés a loyalitás és méltányosság alapján mindent tett Horvát­ország irányában, hogy az ottani kedélyeket megnyugtassa, és a ministerium egyet­értésre, testvéri szeretetre hívta fel horvát polgártársait, egyebet nem kívánván, csak­hogy a törvényes kapocs, mely őket Magyarországgal egybeköti, magyar legyen; kü­lön küldöttséget rendelt megviendő azon biztosítékokat, melyek még a legtúlcsigá- zottabb szenvedélyeket is a mérsékeltség és nyugalom medrébe téríthetik. Történtek is némű előlépések az alkotmányos horvátok, és az illyr párt közti kibékülésre, de az ármány nem aludt, és az illyr pártnak akkori vezére, a Kollovrath-féle81 iskola kibé­relt tanítványa Gaj,82 ki Horvátország békéjét, nyugalmát évek óta büntedenül za­varta, egybegyűjté maga körül pártját, és nyilván, leplezedenül egy nagy hatalmas szláv birodalomról beszélvén, a fenséges dynastiánk nevében ellenforradalomra hívá fel Horvátország polgárait. E vakmerő merényletre az alkotmányos horvátok az illyrek fenyegetései folytán elhagyák a helyet, hol a magyar nemzet ellen az ármány nyíltan szövetett, — Gaj vezérlete mellett egy mindenféle egyénekből öszvesze- degetett küldöttség Őfelsége elébe egy petitiót terjesztett, melynek csaknem minden pontja bűnös merénnyel tör a sok százados kapocs széttépésére, Őfelségétől azon­ban oly választ nyertek, hogy horvát nyelvök, nemzetiségök, és municipalis jogaik épen fognak tartatni, de Őfelsége minden olyan irányt és törekvést, mely a Magyar­81 Franz Anton Kolowrat gróf (1778-1861), osztrák államminiszter a magyar nemzeti törekvéseket a Habsburg-birodalom szláv népeivel akarta ellensúlyozni. 82Ljudevit Gaj (1809-1872), horvát író és publicista, a horvát nemzeti mozgalom vezetője. 273

Next

/
Oldalképek
Tartalom