A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Molnár András: Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból
zatalát kieszközöltük, - abbeli kérelmünk, hogy Cseh-, Morva-, és Galícia országokból minden magyar hadak visszahívassanak, eddig süker nélkül maradván, amint egyátáljában bajunk növekedett, mihelyt az Austria hadügyministeriummal érintkezésbe jönni kelletett, mely a magyarországi főhadiparancsnokságoknak aziránt, hogy jövőre parancsaikat kizárólag a magyar hadügyministértől veendik, hat hétig nemcsak semmi utasítást nem adott, de Őfelségéhez aziránt ismételve intézett felírásaink teljesítését is megakadályoztatta úgy, hogy még április 16-kán az említett parancsnokságokhoz kibocsátott rendeletünk csak június hó elején, miután ez Insbruck városából Őfelsége legkegyelmesebb saját aláírásával ellátott parancs által megerősítte- tett volna, foganatba vétethetett, mely alkalom egyszersmind a magyar katonatisztek kineveztetésének hadügyminis terünk ellenőrködése alá rendeltetése sükerült. Nem akarom a minis teriumnak e tekintetbeni fáradozásait bővebben említeni, azon észrevételt azonban el nem hallgathatom: miszerint tekintve a dolog valódi fekvését, tudiillik az austriai hatóságoknak a magyar hadügyministerium iránti ellenszenvét, igen kétkednem kelletik, hogy más, vagy rögtönzött eljárással célunkat hamarább elérhettük volna. A rendnek támaszát főleg a nemzetőrseregben keresvén, annak összeszerkezése és képezése leginkább foglalkodtatá a hadügyministeriumot, azonban sajnálva jelentenünk kell, hogy egyrészről elegendő fegyvert nem kaphatván, sem a haladéktalanul kötött szerződések, sem a külföldöm kutatások nyomán fegyvert teremteni eddig nem tudtunk; — másrészről több helyeken e polgári kötelesség iránt idegenkedés mutatkozván, a nemzeti őrsereg csak lassan szaporodhatott. Egyébiránt a fennálló nemzeti őrsereg rendfenntartó, élet- s vagyonvédő tisztét kellő eréllyel teljesítette, kivévén Pozsony városában, hol a rabló vadsággal károsított izraeliták irányában a polgári őrsereg kötelessége bűnös elmulasztását tanúsította. Ellenben most jutok működéseink fénypontjára: A három százados eldarabolt- ságból velünk összeforrott Erdély uniójára, mely Erdélyhez hazánkat a vér- és szívrokonság legforróbb gerjedelmi és századok vágyai kötik és hódítják. Büszkének vallja magát a ministerium, hogy az unió királyi szentesítését haladék nélkül kieszközölhette, hogy mély háláját legkegyelmesebb fejedelmünk iránt kifejezheti, ki minden ellenkező ügyekezetek dacára a halasztás veszélyét bölcsen átlátván, hív magyarjainak legforróbb kívánatát azonnal teljesíteni méltóztatott. Uraim! Magyarországot most a magunkénak mondhatjuk valahára; mi sok csomót oldánk, de nehéz művünk jutalmát e pillanatban találjuk, hol három rövid hónap lefolyta után a visszaállított rend és szabadság élő tanúit az itten egybegyűlt nép- képviselőkben tisztelhetjük. Megmutatta e nemzet, hogy míg egész Európa bomla- dozik, és nem egy trón van dülőfélben, mi magyarok nemcsak nem vagyunk rendbontók, vagy éppen a fejedelem hűtlenei, de mi alkotjuk a trón legbiztosb támaszát, midőn az igazi szabadságnak mi szolgálunk alapul. A ministerium nyíltan elesmeri, hogy eljárásában a magyar nép azon megbecsülhetlen előnye által támogattatott, 272
