A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Fónagy Zoltán: Deák Ferenc és a jobbágyfelszabadítás
nyilvánosan, az országgyűlés előtt is kijelentette. Április 5-én a diéta azzal foglalkozott, hogy magyarázatot fűzzön a szűkszavú, a nyolcszáz éves társadalmi rendet egy mondattal megszüntető törvényhez, azaz villágosan határozzák meg az úrbériség értelmét. Az ügy előzménye az volt, hogy' több megye törvényértelmezést kért a miniszterelnöktől: mire terjed ki az állami megváltás? Zemplén megye közgyűlése pedig már egy határozatot is elfogadott, amely a szőlőket is állami kármentesítéssel felszabadultnak jelentette ki.14 A vitában felszólalt Deák is, akinek mint igazságügyminiszternek hatáskörébe tartozott az úrbéres jogviszony felszámolásának gyakorlati végrehajtása. Kijelentette, hogy noha a jobbágy felszabadító törvénycikk megalkotásánál nem volt jelen, a megszületett jogszabály mellett jó lelkiismerettel vállalná el a bíró szerepét. Rögtönzött törvényértelmezése azt tükrözte, hogy — hasonlóan a követi kar többségéhez — meg akarta akadályozni az állami kárpótlással felszabaduló úrbériség parttalan kiterjesztését. Szerinte az eddig érvényben volt jogrend alapján pontosan megkülönböztethető az úrbériség és az allodium: „mind az, amit elvenni a néptől nem lehetett, s így úrbéri, attól a dézma meg van szüntetve, amiből pedig a földesúr kibecsülhette, attól fizet ezentúl is”. Ez a kritérium (tehát hogy az adott föld törvényesen elvehető-e vagy sem) egyaránt alkalmazható minden vitás eset eldöntésénél: a szőlők, rétek, szántók, irtások és zsellérek esetében is. Intette a törvényhatóságokat, ne bocsátkozzanak önálló törvénymagyarázatokba, különben a minisztérium nem vállalhatja a felelősséget a végrehajtásért. 15 A vita végeredményeként április 8-án egy határozatot fogadott el az országgyűlés, amely lényegében Deák meghatározását használta az úrbériség körülírására (ezt az úrbériség-fogalmat alkalmazták eddig is az állami közegek a jog- gyakorlatban.)16 A jobbágyfelszabadítás nyitott kérdései Mielőtt a jobbágyfelszabadítás hiányainak taglalásába bocsátkoznánk, még egyszer hangsúlyozzuk, hogy az úrbéres viszonyok megszüntetése az újkori magyar társadalomtörténet egyik legnagyobb jelentőségű, leginkább pozitív fejleménye volt. A polgári forradalom győzelmét megtestesítő, a társadalmi átalakulást és az egyéni politikai jogokat biztosító áprilisi törvények közül a társadalmi modernizáció szempontjából a legnagyobb jelentőséggel a jobbágyrendszer felszámolása bírt, hiszen a jobbágyi függés volt a feudális viszonyok legkézzelfoghatóbb eleme. Az úrbéres népesség, amely a társadalom mintegy 80 %-át alkotta, eddig ki volt zárva a teljes értékű állampolgá14 Varga János i. m. 324-327. p. 15Kónyi i. m. 224. p., Jelenkor 1848. április 10. 16 Az 1847-48. évi Országgyűlés Irományai 187. p. 25
