A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Molnár András: Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból

54. §. Az elnök, miután a fellebb említett kérdéseket a vádlotthoz intézte, a köz­vádlóhoz és védőhöz fordul, emlékeztetvén őket a törvény iránti tiszteletre, és azon kötelességökre, mely szerint jogaik gyakorlatában Hiedelemmel tartoznak eljárni. 55. §. Mindenekelőtt a perbefogó végzés s a vádlevél olvastatnak fel a jegyző ál­tal, azután, ha a vádlott nem akar már előre az ügy felől nyilatkozni, a kérdéses nyomtatványok vagy metszvények bemutatása s illetőleg felolvastatása után, a vallo­mástételeik előtt megesketendő tanúk és műértők kihallgattatnak. 56. §. Vallomása közben a tanú vagy műértő félbe nem szakasztathatik, ennek berekesztése után azonban a vádlottnak vagy védőjének joga van a tanúhoz kérdése­ket intézni, s az ellene vallottaknak személyes hitelessége, és előadása ellen mindazt felemlíteni, mi támaszul szolgálhat a védelemnek. 57. §. A megbecstelenítő, meggyalázó, sértő állítások bebizonyítására nézve az 1848:XVIII-ik törvénycikkely 24-ik s 25-dik §-aiban foglalt külön rendelkezés szol- gáland sinórmértékül. 58. §. A bírák, az esküitek s a közvádló mindazon kérdéseket intézhetik a tanúk­hoz, melyeket az ügy kifejtésére szükségeseknek gondolnak. 59. §. A bűnvizsgálati irományok egyes pontjai a bírák, esküitek, közvádló vagy védő kívánságára a jegyző által felolvastatnak, de a bűnvizsgálati írott tanúvallomá­sok csak annyiban olvastatnak fel, mennyiben a tanúknak élőszóvali, s az esküttszék színe előtti kihallgatása, időközben történt haláluk miatt, vagy egyéb okoknál fogva lehetetlenné vált. 60. §. Az elnöklő bírónak tájékozására ismételve megjegyeztetik, hogy a tárgya­lásnak szóbelinek kell lenni. Az esküttszéki institutiónak egyik alapelve szerint csak az élőszóvali tárgyalás, nem pedig holt irományok útján eszközöltethetik a kiviláglás; ez oknál fogva az úgynevezett informatióknak az esküitek közötti kiosztogatása is tilos. Ilyes emlékiratokban már előre fejtegettetvén az ügy, olyas érzelmek befolyása alatt jelenhetnének meg tárgyaláskor az esküttek, melyek őket azon kötelességök tel­jesítésében gátolnák, miszerint letett hitüknél fogva egyedül az ülésben előadandó vád és védelem egymáshoz mért erősségei nyomán tartoznak határozatot hozni. 61. §. Midőn a tárgyalásból valószínűséggel kiviláglik, hogy valamely tanú vagy műértő tudva hamis bizonyságot tett, azon tanú vagy műértő letartóztatandó, s elle­ne a bűnvizsgálat elrendelendő. 62. §. A bíróság elnöke akár a közvádló, akár a vádlott kívánatára, s önmagától is, ha a kiviláglás eszközlésére szükségesnek tartaná, ülés közben új tanúkat vagy mű­értőket is rendelhet be kihallgatás végett. 63. §. Kihallgattatván ekképp a tanúk és műértők, a közvádló a vád pontjait, a vádlott s ennek védője pedig a védelem pontjait összefogják; a közvádló a védelemre válaszolhat, de a végszó mindig a vádlottat és védőjét illeti. 64. §. Berekesztetvén a vitázat, az elnök pártatlanul köteles összegezni (reassu- malni) az egész tárgyalást. Az összegezés módjának és terjedelmének meghatározása 237

Next

/
Oldalképek
Tartalom