A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Molnár András: Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból

42. §. Midőn a közvádló nem akar visszavetési jogával élni, vagy midőn azt a tel­jes számig ki nem meríti, szabadságában áll jogát a vádlottnak általengedni. 43. §. Az esküttszék tagjai tárgyalás előtt ezen esküt fogják letenni: Esküszöm az élő Istenre, hogy a tárgyalás egész folyamára lelkiismeretesen fi­gyelmezek, s félretévén kedvezést, félelmet, gyűlölséget, és minden személyes tekin­teteket, egyedül az előadandó vád és védelem egymáshoz mért erősségei és okai nyomán, saját belső meggyőződésem szerint, igazán, szabadon, és becsületesen íté­lek. Isten engem úgy segéljen. 44. §. Minthogy megtörténhetik, hogy a megalakult esküttszék 12 tagjai közül a tárgyalás folytában valamelyik megbetegszik, az esküttszéki határozat hozatalához pedig 12 tagnak együttléte múlhatatlanul szükséges, joga leend a bíróság elnökének azon 12 tagon felül, kikből a fellebbi §§ szerint az esküttszék alakult, a többi vissza nem vetett tagokból még kettőt felesketni, s ezek ama 12 taggal együtt az egész tár­gyaláson jelen leendenek, de a határozat hozatalában csak akkor vesznek részt, ha ama 12 tagok közül valamelyik megbetegedettnek helyét pótolják. 45. §. Az esküttszékek előtti tárgyalás nyilvános és szóbeli leend. 46. §. A bíróság elnöke köteles azon esetre, ha eljárás közben tolmácsra lehetne szükség, alkalmas egyénről előre gondoskodni, s ezt a tárgyalás megnyitása előtt arra megesketni, hogy tisztében lelkiismeretesen fog eljárni. 47. §. Szükséges lévén, hogy az esküitek az ülés lefolyása alatt folytonosan szemmel tarthassák a vádlottat, hogy ne csak nyilatkozásait hallják, hanem azt is lát­hassák, mily hatással vannak reá a fölhozott bizonyítékok: ez oknál fogva tárgyalás közben a bíróságtól, ügyvédektől, felektől és tanúktól, úgy a hallgatóságtól elkülöní­tett helyen, a vádlottal szemközt foglalnak helyet. 48. §. A vádlott az esküttszék előtt szabadon jelenik meg. 49. §. A bírósággal szemközt korlátokkal elkülönített hely rendeltetik a hallgatók számára, kiknek a csendet zavarni semmi módon sem szabad. 50. §. A bíróság elnökének tiszte lévén az egész eljárást vezetni, s az ülésbeni rendről gondoskodni, ennek fenntartására adott parancsai pontosan és nyomban telj esi tendők. 51. §. Védőjével tárgyalás közben a vádlott szabadon értekezhetik, csak akkor nem, midőn hozzá a bírák vagy az esküttek, vagy a közvádló által kérdés intéztetik. Ha a vádlott vagy védője azt tartaná valamely kérdésről, hogy ezt hozzá nem kellett volna intézni, ez elleni kifogását megteheti. 52. §. A tárgyalást a bíróság elnöke a vádlottnak kereszt- és vezetékneve, szüle­téshelye, állapota s életkora iránti kérdésekkel nyitja meg. 53. §. Megnyittatván ekképp a tárgyalás, ez minden megszakadás, s a külvilággali minden közlekedés nélkül mindaddig folytatandó, míg az esküttek határozatot hoz­tak a vétkesség kérdésében. Az elnök csak annyi időre függesztheti fel a tárgyalást, mennyi a bírák, esküttek, tanúk és vádlottak kipihenésére szükséges. 236

Next

/
Oldalképek
Tartalom