A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Molnár András: Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból
42. §. Midőn a közvádló nem akar visszavetési jogával élni, vagy midőn azt a teljes számig ki nem meríti, szabadságában áll jogát a vádlottnak általengedni. 43. §. Az esküttszék tagjai tárgyalás előtt ezen esküt fogják letenni: Esküszöm az élő Istenre, hogy a tárgyalás egész folyamára lelkiismeretesen figyelmezek, s félretévén kedvezést, félelmet, gyűlölséget, és minden személyes tekinteteket, egyedül az előadandó vád és védelem egymáshoz mért erősségei és okai nyomán, saját belső meggyőződésem szerint, igazán, szabadon, és becsületesen ítélek. Isten engem úgy segéljen. 44. §. Minthogy megtörténhetik, hogy a megalakult esküttszék 12 tagjai közül a tárgyalás folytában valamelyik megbetegszik, az esküttszéki határozat hozatalához pedig 12 tagnak együttléte múlhatatlanul szükséges, joga leend a bíróság elnökének azon 12 tagon felül, kikből a fellebbi §§ szerint az esküttszék alakult, a többi vissza nem vetett tagokból még kettőt felesketni, s ezek ama 12 taggal együtt az egész tárgyaláson jelen leendenek, de a határozat hozatalában csak akkor vesznek részt, ha ama 12 tagok közül valamelyik megbetegedettnek helyét pótolják. 45. §. Az esküttszékek előtti tárgyalás nyilvános és szóbeli leend. 46. §. A bíróság elnöke köteles azon esetre, ha eljárás közben tolmácsra lehetne szükség, alkalmas egyénről előre gondoskodni, s ezt a tárgyalás megnyitása előtt arra megesketni, hogy tisztében lelkiismeretesen fog eljárni. 47. §. Szükséges lévén, hogy az esküitek az ülés lefolyása alatt folytonosan szemmel tarthassák a vádlottat, hogy ne csak nyilatkozásait hallják, hanem azt is láthassák, mily hatással vannak reá a fölhozott bizonyítékok: ez oknál fogva tárgyalás közben a bíróságtól, ügyvédektől, felektől és tanúktól, úgy a hallgatóságtól elkülönített helyen, a vádlottal szemközt foglalnak helyet. 48. §. A vádlott az esküttszék előtt szabadon jelenik meg. 49. §. A bírósággal szemközt korlátokkal elkülönített hely rendeltetik a hallgatók számára, kiknek a csendet zavarni semmi módon sem szabad. 50. §. A bíróság elnökének tiszte lévén az egész eljárást vezetni, s az ülésbeni rendről gondoskodni, ennek fenntartására adott parancsai pontosan és nyomban telj esi tendők. 51. §. Védőjével tárgyalás közben a vádlott szabadon értekezhetik, csak akkor nem, midőn hozzá a bírák vagy az esküttek, vagy a közvádló által kérdés intéztetik. Ha a vádlott vagy védője azt tartaná valamely kérdésről, hogy ezt hozzá nem kellett volna intézni, ez elleni kifogását megteheti. 52. §. A tárgyalást a bíróság elnöke a vádlottnak kereszt- és vezetékneve, születéshelye, állapota s életkora iránti kérdésekkel nyitja meg. 53. §. Megnyittatván ekképp a tárgyalás, ez minden megszakadás, s a külvilággali minden közlekedés nélkül mindaddig folytatandó, míg az esküttek határozatot hoztak a vétkesség kérdésében. Az elnök csak annyi időre függesztheti fel a tárgyalást, mennyi a bírák, esküttek, tanúk és vádlottak kipihenésére szükséges. 236