A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Molnár András: Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból

letet, mert ha elméletben fel is merülhet a diktálás lehetősége, erre a gyakorlatban aligha kerülhetett sor.14 Both érvei közt szerepelt, hogy az igazságügyi minisztérium­ban szép számmal dolgoztak írnokok, akiknek Deák adott esetben diktálhatott volna — igen ám, de egyikük sem a kodifíkációs osztályon tevékenykedett, mert itt a legala­csonyabb rangú beosztott éppen Békey segédfogalmazó volt.15 Both másik érve Békey szerzősége mellett az volt, hogy a rendelet fogalmazványa a Békey-családtól került vissza az igazságügyi minisztérium levéltárába — miért vitte volna tehát magá­val annak idején a fogalmazó, ha nem az ő munkája? Nos, Deák Ferenccel kapcso­latban más alkalommal is előfordult, hogy alapvető munkájának fogalmazványát másvalaki készítette el, és hosszú évtizedekig más is őrizte! Deák politikai pályakez­detétől, 1832-től fogva szívesebben diktálta, semmint maga vetette papírra saját, hi­vatalos jelentéseit. (Az 1830-as évek elején már ügyészi véleményeit is alacsonyabb rangú megyei tisztviselőkkel íratta le.) Zala megyének az országos rendszeres mun­kálatokra tett, döntően Deák Ferenc által kidolgozott észrevételei sem Deák kézírá­sában maradtak fenn, és Deák 1833/36-os, valamint 1839/40-es országgyűlési idő­szaki és záró követjelentéseit is kivétel nélkül Zala megye írnokai vetették papírra.16 Háry József nyugalmazott törvényszéki bíró — egykor Deák országgyűlési írnoka — 1884-ben küldte meg Zala megyének Deák 1840-es követjelentésének eredeti fo­galmazványát. Háry kísérőlevelének tanúsága szerint Deák az országgyűlés végezté­vel Kehidára kérette az írnokot, hogy lediktálja neki a követjelentést. „Deák Ferenc fejből, minden legkisebb okirat, jegyzék, vagy bármiféle adat megtekintése nélkül — csupa emlékezet után — mondotta toll alá ezen követjelentést” — írta Háry József.17 Az írnok által lejegyzett, és Deák által helyenként saját kezűleg javított fogalmazvány ma is rendelkezésünkre áll, és bizonyítja, hogy Deák munkamódszerére éppenséggel jellemző volt a hivatalos iratok lediktálása. (Ismeretes, hogy a későbbi demokrata kö­röket betiltó, 1868. március 3-án kiadott belügyminiszteri rendelet jelentős részét is Deák mondta tollba, ráadásul nem kisebb személyiségnek, mint Horváth Boldi­zsár.)18 Mindezek fényében egyáltalán nem zárható ki, sőt éppenséggel indokolható, hogy az esküdtszékek felállításának javaslatát már 1843-ban megfogalmazó Deák 14 Both Ödön 22-24. p. 15 MOL H 67. 1848. 5. kútfő 3. tétel. Kimutatás az Igazságügyi Minisztérium osztályainak hatásköré­ről, személyi állományáról és a fizetésekről. 16Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831. (Sajtó alá rendezte Molnár András) Zalaegerszeg, 1995. 16. p., Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek. In: Századok 1995. 2. sz. 387. p. Deák országgyűlési követjelentéseinek eredeti tisztázatai: Zala Megyei Levéltár (ZML) Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1833/1836 és 1839/1840. 17ZML Országgyűlési iratok 1839/1840. Az 1840-es záró követjelentés eredeti fogalmazványa, mel­lette Háry József Budapesten, 1884. dec. 29-én kelt kísérőlevele. 18Kónyi Manó 5. köt. 347-351. p. 225

Next

/
Oldalképek
Tartalom