A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Molnár András: Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból

tember 5-i jelentését.5 Sándorfy Kamill 1935-ben közölte a királyi kúriához 1848. május 25-én intézett rendeletet.6 Ember Győző 1950-ben, az 1848/49-i minisztérium levéltárát bemutató munkájában adta ki Deák 1848. május 5-i, az igazságügyi minisztérium hatáskörét szabályozó rendeletét,7 Beér János és Csizmadia Andor pedig Deák két, az ostromállapot bevezetése, ill. az úrbéri maradványok felszámolása kapcsán kidolgozott törvénytervezetét közölte 1954-ben, az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlésről készített kötetben.8 Sinkovits István 1957-ben adta közre — Kossuth Lajos pénzügyminiszteri iratai között — Deák és Kossuth közös, 1848. június 17-i, bányatörvényszékekről kiadott rendeletét.9 Sinkovits közölt még e kötetben egy, a külzetén olvasható felirat szerint Deák Ferenc által „feltett”, és a Batthyány- kormány első intézkedéseit, valamint az ország helyzetét a népképviseleti ország- gyűlés számára 1848. július 1. körül összegző beszámolót. Ez a munka, amint az eredeti kéziratból egyértelműen megállapítható, ugyan nem Deák Ferenc s. k. fogalmazványa, hanem valamely — közelebbről nem ismert — írnok tisztázata, Urbán Aladárnak azonban az a véleménye, hogy a keletkezési körülményeket is figyelembe véve, mégiscsak Deák művének tekinthető.10 A Deák igazságügyminiszteri tevékenységével behatóbban foglalkozó Sarlós Béla egy, a Századokban 1955-ben megjelent tanulmányában idézte Deák 1848. augusztus 1-jén, Pest városához intézett utasítását,11 1970-ben kiadott kismonográfiájában pedig Deák május 19-i, a botbüntetés eltörlése ügyében Vas megye alispánjához írott utasításának lényegi részét adta közre.12 Közben, még 1960-ban Both Ödön közölte Deák egyik leglényegesebb, a sajtóesküdtszékek felállításáról 1848. április 29-én kibocsátott miniszteri rendeletét.13 Both Ödön azonban a rendelet eredeti fogalmazványának kézírása alapján arra a következtetésre jutott, hogy az legkevésbé Deák, sokkal inkább Békey István segédfogalmazó munkája.

Bothnak kétségtelenül igaza van abban, hogy a fogalmazványon csak három kézírás különböztethető meg: Békey Istváné, Szalay Lászlóé és Deák Ferencé, mások közreműködése tehát kizárható. Both szerint Békey maga fogalmazta meg a rende5 Károlyi Árpád 2. köt. 9-11., 626-628. p.

6 Sándorfy Kamill 306-307. p.

7 Ember Győző 1950. 181-182. p.

8 Beér János - Csizmadia Andor 622-632., 708-713. p.

9KLÖM XII. köt. 276-279. p.

10KLÖM XII. köt. 334-343. p. A beszámoló eredeti tisztázata Kossuth javításaival: MOL H 2. Miniszterelnöki nem iktatott (vegyes) iratok. Deák szerzőségéről lásd kötetünkben Urbán Aladár tanulmányát.

11 Sarlós Béla: A pesti munkásság forradalmi harca és programja 1848-ban. In: Századok 1955. 1. sz. 94. p.

12 Sarlós Béla 1970. 73. p.

13 Both Ödön 43-57. p.

224