A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Mezey Barna: Deák Ferenc és a büntető eljárásjog reformja 1848-ban
dott a minisztérium a% ilyen lépésektől, mert az ilyenekkel óvatosan kell bánni, mert amit heroicus szereknek neveznek az orvosok a betegségre nézve, olyan szer ez is a politikában.m Az osztályok központi bizottmányának véleményes jelentése magáévá tette Deák vélekedését. Hangsúlyozva azt, hogy a kivételes törvény esedeges meghozatalát nem tartják kizártnak, de az arra vonatkozó javaslatot „a ministeriumtól vápák, hogy a körülmények szerint annak idejében indítványozzon ily kivételes törvényt”. Egyébiránt a javaslatot „az osztályok - mind valamennyien - kivétel nélkül” mellőzendőnek tekintik.78 79 Dacára azonban a deáki álláspontnak, a közpond bizottmány jelentésének, a képviselők határozatban kötelezték a kormányt, hogy ,ynég ezen ülés folyamata alatt terjesszen elő egy általános vésztörvény javaslatot ’ ’.80 81 Deák jogászi alkatával, alkotmányos felfogásával mélyen ellenkezett az ilyen szabályozás: „En nehéz szívvel teszem e lépést, mert az ilyen törvény dictátori hatalmat ád, ezpedig alkotmányos országban kényes hatalom. [...] Azonban a házparancsolt: méltóztassanak megfontolni a tárgyat, én a javaslatnak egyik pontjához sem kötöm magamat;de újra figyelmeztetem a házat, hogy mi nem kértük e nagy hatalmat; de hiszem, míg ezen hatalom kezünkben lesz nem foga a ház tettét megbánni; adja Isten, hogy a nemzetnek azt megbánni oka soha ne legyen. ’m Jellemző módon még az sem inspirálta e helyzetben, hogy a meglehetősen jogellenesen funkcionáló állapotot, mely Szemerének a statárium kiszélesítéséről és katonai ellenőrzés fokozásáról szóló, június 12-én és július 19-én kiadott rendeletéi következtében előállott, feloldhatta volna a vésztörvény tervezetének elfogadtatásával. Deák fenntartásait hangoztatta, de rárótt kötelességnél fogva elkészítette a tervezetet. A javaslat szövege hihetedenül gyorsan került az országgyűlés elé: két napra rá a házelnök már bejelentette a képviselőháznak, hogy Deák Ferenc igazságügyminiszter „a ház határozata következtében a vésztórvényjavallatot az elnöknek átadta ”, s az „jelenleg nyomtatás alatt lévén, elkészültével ki fog osztatni ”.82 A tervezet83 ezt követően az osztályokhoz került, s a központi bizottmány véleményes jelentése már augusztus 4-én a ház asztalán hevert.84 A vésztörvény-tervezet a ’43-as büntető anyagi jogi javaslat javaslat 43. és 44. fejezetén nyugodott, eljárási vonatkozásaiban pedig követte a választmány által leszögezett alapelveket, s a garanciákat a lehetséges mértékig igyekezett egyeztetni a statá- riális eljárás jellegéből következő, korlátozó intézkedésekkel. A vésztörvény eljárási része valójában óriási jogalkotási bravúr, mert egyszerre tudott statáriális és garanci78Kónyi 2. köt. 98. p. 79Khir. 11. sz. Beér 707. p. 80 A képviselőház 1848. július 29-én tartott, 21. ülése. Kl ljkv. 158. sz. Beér 173. p. 81 Kónyi 2. köt. 99. p. 82 A képviselőház 1848. július 31-én tartott, 22. ülése. KHjkv. 166. sz. Vö. Beér 174. p. 83 KI Iir. 16. sz. Vö. Beér 708. p. ^Kllir. 28. sz. Vö. Beér 713. p. 178
