A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Mezey Barna: Deák Ferenc és a büntető eljárásjog reformja 1848-ban
bizpnyatlanabb, s így távoznom legalább még egy ideig lehetetlen ”.4 Vonakodását azonban korántsem a feladattól való félelem táplálta. Óvatossága racionalitásából fakadt. Ő, a jogfolytonosságot hangoztató higgadt jogász, a kompromisszumokért harcoló országgyűlési követ, az összefogásért küzdő ellenzéki politikus világosan észlelte a forradalmi változásokkal együttjáró hevült politizálás veszélyeit. Amíg a tradicionális keretek között kellett argumentálni a rendi országgyűlésen a reformokért, tántoríthatatlan és többnyire verhetetelen volt. Ahogy azonban érvek helyett az érzelmek síkjára terelődött a politizálás, ahogyan már nem a higgadt meggyőzés, hanem az indulatoktól fűtött polémia lett jellemzője a közéletnek, ahogyan az észelvű megokolás helyét a hangos kardoskodás vette át, elbizonytalanodott. Habitusának nem felelt meg a zajos, a személyeskedésektől sem mentes vitastílus. Miután nem volt sajátja mások személyes tekintélyének agresszív kikezdése, ő maga is nehezen viselte a támadásokat. ,JMi testünk, amit tehetünk, de fegyver nélkül, pénz nélkül mire sem mehetünk, s még epen felül minden oldalról séfért szemrehányások, keserűségek, vádak, kárhogtatások, hogy miért nem tettünk többet ... Örömest engednénk helyünket, legalább mi néhány an, másoknak, ügyesebbeknek, erősebbeknek; de minden megbomlásunk még inkább sietteti a közelgő anarchiát, s ezt lelkünkre nem vehetjük. ’5 Országgyűlési felszólalásaiban több alkalommal is visszautasított sértő vádakat a minisztérium tevékenységével kapcsolatban. A nyugodt, kodifikátori mentalitásnak kellett ütköznie folyamatosan a politikai izgatottsággal, a radikális hordószónoklatokkal és alattomos politikai támadásokkal. A házban július 8-án Madarász Józseffel került sor éles szóváltásra, mert a képviselő kijelentette: „a múlt országgyűlés óta ármány kezelte nagy részben az országnak reábízott képviseletét”.6 Néhány hétre rá Nyáry Pál július 21-i gyanúsítását kellett visszautasítania.7 8 Deák belefáradt a folyamatos nemtelen küzdelembe. Több alkalommal is szóba hozta elvbarátainak, ismerőseinek: idegen tőle ez a stílus, ő nem alkalmas erre a sajátos típusú küzdelemre. A kormányválság során a képviselőház rávette Batthyányi második kormányának összeállítására. Szeptember 17-én olvasta fel a képviselők előtt a felterjeszteni szándékozott névsort. ,y\ miniszterek neve a hírlapokban van. Ghyczy, Szentkirályi, Vay Miklós, Kemény Dénes, Mészáros, Eötvös és Erdődy Sándor. Ki minő tárcát kap, még nincs elhatározva, mert nem akarnak lemondani a reményről, hogy Deák Ferencet reábírják a belügy elvállalására. Deák azonban nem vállalta a megbízást. Amellett, hogy a mind élesebbé váló hangnem ütközött lelki alkatával, (amit pedig belügyminiszterként még inkább tapasztalnia kellett volna), immáron alkotmányos aggályai is támadtak. A magyar 4 Deák Ferenc levele Oszterhueber Józsefhez 1848. április 30. Kónyi 2. köt. 52. p. 5Deák Ferenc levele Oszterhueber Józsefhez 1848. június 15. Kónyi 2. köt. 56. p. 6 Kónyi 2. köt. 67. p. 7 Kónyi 2. köt. 90. p. 8Lónyay Menyhért levele atyjához 1848. szeptember 18. Kónyi 2. köt. 121. p. 160
