A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Balogh Elemér: Deák Ferenc és az anyagi büntetőjog kodifikációja
hogy az elítélt büntetése egy részét fizesse meg, a fennmaradó részt pedig „leülje”. Az átváltás aránya a következő: egy napi rabság három napi fogsággal, egy napi fogság pedig 5 forint pénzbüntetéssel ér fel. Önálló fejezet szól a szándékosság és a gondatlanság alakzatairól. Elutasítja az eredményfelelősség elvét és az elkövetői célzat pontos vizsgálatát rendeli. A vétkességnek különböző eseteit állapítja meg, köztük a tudatos gondaúanságot és az eshetőleges szándékot is ide sorolja, valamint itt említi az ittas állapotban való elkövetés is. A javaslat büntetni rendeli a kísérletet, nevezetesen azt a büntetendő cselekményt, amelynek befejezésében az elkövetőt szándékán kívüli ok vagy akadály gátolta meg. Kísérletért csak szándékos magatartás büntethető. A felbujtót a javaslat az elkövetővel egyazon büntetéssel fenyegeti. Felbújtónak tekinthető, aki mást szóval vagy írásban világosan és egyenesen a bűncselekmény elkövetésére felszólított és rábírt; aki a bűntett elkövetésére „bérrel vagy jutalommal csábított”; aki erőszakkal vagy fenyegetéssel mást arra kényszerít; végül, aki egy tőle függő személynek a bűncselekmény elkövetését megparancsolja. Beszámítást kizáró oknak tekinti a javaslat: az őrültséget (ahol az elkövető elmeállapota miatt nem képes belátni tettének büntethetőségét), a beteg állapotot (az elmebetegséggel rokon betegségek, de csak azon tettekre nézve, amelyeket ilyen állapotban követnek el), a kényszert és fenyegetést, a végszükséget és jogos védelmet. A jogos védelem („vétlen önvédelem”) eseteit önállóan, külön szakaszban sorolja fel a javaslat. (74. §) Jogos eszerint az egyébként jogellenes eszközöket használó önvédelem minden tettleges és erőszakos támadás ellen, amely a megtámadott élete, testi épsége, szabadsága vagy becsülete ellen irányul: azon erőszak ellen, amely vagyonát veszélyezteti; jogos az ellenállás az ellen, aki jogtalanul más udvarára, házára vagy lakására tör rá erőszakkal. A jogos védelmi helyzetben eljáró azonban túllépi cselekvési határait, ha alapos ok nélkül, szándékosan keményebb eszközöket használ, mint azt a védelem célja megkívánná. A jogalkotó a megtámadott lélektani helyzetét aprólékosan elemezve végül arra is kitér, hogy ha a megtámadott csak azért hágta át a jogos védelemnek törvényszabta korlátáit, mert a megtámadás miatti félelem vagy ijedtség annyira megzavarta, hogy a fenyegető veszély elhárítására sem alkalmasabb eszközre nem volt képes gondolni, sem a védekezés mértékét nem volt képes higgadtan mérlegelni, szintén nem esik beszámítás alá. Természetesen a jogos védelem garanciái nemcsak a szoros értelemben vett önvédelemre vonatkoznak, hanem megilletik azt is, aki más védelmére kel. A büntethetőség korhatárát a javaslat a tizenkettedik évben állapítja meg azzal, hogy az ennél fiatalabb gyermekek szüleik vagy nevelőik által lesznek megfenyíten- dők. A beszámítás súlyosító körülményei között szerepel: az alapos előkészület, az alacsonyrendű indítóokok, az elkövetés során tanúsított állhatatosság, az álnokság és 137
