A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Dobszay Tamás: Deák Ferenc és az igazságügyi minisztérium szervezése

Az eredetileg tervezett osztályszerkezet úgy módosult, hogy a politikai bíráskodási és polgári törvénykezési osztályokat összevonták és azonos feladatkörrel területi alapon osztották meg őket. Az új I. számú polgári és politikai törvénykezési osztály a dunai, a II. a tiszai törvényhatóságok ügyeit intézte. Feladatuk „felügyelés az egész polgári törvénykezésre, ideértve a szentszéki, bányászati és váltótörvényszéki bíróságokat is. Felügyelés a hiteles helyekre, az ügyvédi kar viszonyaira. Korengedmények, a házas­sági akadályoktóli felmentések, rövid útu visszahelyeztetési bíráskodás, törvénykezési formahibák miatti folyamodások elintézése, eddig az udvari kancellária által kiadott bírói parancsok, a törvényszabta esetekben bírói delegatiók, bírói zár iránti kérdé­sek.” A dunai osztályt Dubraviczky Simon vezette, alája Kiss Lajos tanácsnok, Pap Antal és Popovics Szilárd (Simon) titoknok, Kiss Jakab és Korponay Ágoston fo­galmazók, Löw János fogalmazósegéd, és Vitéz Ignác besorozott volt kancelláriai ír­nok volt beosztva. A tiszai osztály személyzetét Nagy Károly vezetése mellett Láng Károly titoknok, Báthor Géza és Peláthy Gábor fogalmazók, valamint Végh Lajos fogalmazósegéd alkotta. A törvényhozás előkészítését Deák magának és a törvénykönyvkészítési osztályaik. tartotta fenn. Itt dolgozott Szalay vezetése alatt Irányi Dániel titkár és Székely József fogalmazó, majd június közepétől Békéi István. A törvényelőkészítési osztály műkö­désével komoly gondok voltak. A bővítésre épp ennél az osztálynál lett volna külö­nösen szükség, mert egyfelől Deák, mint láttuk, a polgári átalakulás által felvetett problémák miatt, ígéretéhez híven, számos nagy kodifikációs feladatnak gyürkőzött neki. Másfelől viszont ezt a kis létszámú osztályt érte a legnagyobb személyi veszte­ség. „Mennyi lesz a haszon, mit hazánkra Frankfürtban eszközölni tudtok, az csak Isten kezében van; de sok legyen az, hogy csak némileg is pótolhassa a hátramara­dást, mit távolléted okoz, mely miatt nem fogom bevihetni a jövő országgyűlésre a büntető törvényeket s eljárást, nincs ember, kire a munkát bízni akarnám, s ezt el­vállalná; jobb embereink amúgy is szerfelett elfoglalvák; pedig nagy bajnak tartom, ha a codex éppen jelen körülményeink között elmarad.” — írja Deák a Frankfurtba távozó Szalay Lászlónak.44 Szalay kiválásával a nagyobb munkák — elsősorban a büntető törvénykezés re­formja — tehát leálltak, a felvetődő egyéb törvényelőkészítési feladatok (közte a vál­tótörvények megigazítása) érdekében azonban Deák még gondoskodott a személyi fejlesztésről. Valójában persze Szalay távozása, a politikai ügyek és az úrbéri kérdés előtérbe kerülése miatt az osztály nyáron már nem működött. Irányi politikai aktivi­tása, majd a maga és a hivatala számos tagjának egyéb elfoglaltságai, országgyűlési szereplése miatt Deák kénytelen volt teljesen lemondani a kodifikcióról. O, Ghyczy, Irányi képviselővé választattak. Ghyczy a hitelbank szabályait kidolgozó bizottmány 441848. június 3. Deák Ferencz beszédei 2. köt. 237-238. p. 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom