A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Dobszay Tamás: Deák Ferenc és az igazságügyi minisztérium szervezése

elnöke, Irányi annak titkára, majd az országgyűlés jegyzője lett, és részt vett a radikális csoportosulás politikai tevékenységében.

így amikor Bethlen János gróf kérte az országgyűlés olyan tartalmú elhatározását, hogy addig el nem oszlik, míg az erdélyi és magyar jogrendszer összehangolásáról nem intézkedett, Deák július 11-én, tehát már az országgyűlés elején így válaszolt: „új codexek készítése pedig ezen cyclusnak nem lehet föladata; míg ez meg nem történhetik, ők is, mi is megmaradhatunk eddigi állapotban.”45

Az igazgatóját és titkárát vesztett osztály működésének ezzel gyakorlatilag vége szakadt, egyik fogalmazója hamarosan a táborba távozott, a megmaradt egy fogalmazót átsorolták az úrbéri osztályba.

Mint láttuk, Duschek pénzügyi államtitkár említett megkeresése alapján úgy tűnhet, hogy a horvát-, dalmát- és lót országi osztály felállítása szervezeti, költségvetési szempontból megtörtént június 11-re, a részleg azonban nem működött, állásai végül betöltetlenül maradtak, mint ahogy az ugyancsak tervezett erdélyi osztály sem jött létre.

Az erdélyi osztályra éppen a kodifikáció elmaradása miatt is szükség lett volna, mert továbbra is fennállt a terület törvénykezésében tapasztalható különbség a magyar igazságszolgáltatáshoz képest. Deák az országgyűlésben — bár érzékeltette, hogy teljeskörű rendezés egyelőre nem lehetséges — egyrészt ígérte az erdélyiekkel való tanácskozást e tárgyban, másrészt ígéretet tett arra is, hogy amit az adott viszonyok megengednek, az nem fog halasztást szenvedni. „Mi várjuk minden órán azon küldöttséget [az erdélyi unió-bizottságot], [...] hogy vele értekezhessünk. Hogy a ház addig el nem oszlik, míg a dologban ami történhetik, megtörténik, kétségtelen. De minden félreértés eltávoztatása tekintetéből előre kijelentem, hogy ezen cyclus alatt minden meg nem történhetik. Az erdélyországi magánjogi törvények és az erdélyi törvénykezés [...], annyira eltérnek a magyarországitól, hogy azokat a magyarországiakba áttenni nem lenne célszerű; de azért sem lehet, mert a magunkéit is ki akarjuk dobni az ablakon.”46

Deák valóban cselekedett is, felkészült a várható feladatokra. Szacsvay Zsig- mondnak, az erdélyi udvari kancelláriai előadónak írja: „Az erdélyi törvénykezési dolgokról, miután az unió iránt a törvény már szentesítve van, haladék nélkül kell intézkednünk.” Őt és Horváth Istvánt konzultációra kéri. „Nem akarok és nem is tudnék e tárgyban megkezdeni semmit Méltóságtoknak tanácsa nélkül.”47 Deák és Wesselényi a partiumi és erdélyi perek fellebezési rendjéről is értekezni kívántak.48

45 Deák Ferencz beszédei 2. köt. 259. p.

46 Ugyancsak Bethlen János grófnak a képviselőházban tett javaslatára július 11-én. Uo.

47 1848. július 17. Deák Ferencz emlékezete. 1822-1875. Budapest, 1890.

48 Wesselényi Miklós Deáknak. 1848. július 31. és augusztus 4. In: Br. Wesselényi Miklós levelei Deák Fercnczhez 1841-1850. I-II. (Közli Ferenczi Zoltán.) Történelmi Tár. 1904. 351. p. Az erdélyi osz110