Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Németh László: A nagykanizsai Munka Szabadkőműves-páholy története 1890-1920
tartozik. A közigazgatási tisztviselői szférában 6 páholytag dolgozott. Az egyéb kategóriába 2 pap és 2 hivatalsegéd sorolható. A páholytagság több mint 25 %-át tehát a szabadfoglalkozású értelmiségiek alkották, magas arányban (közel 21 %-kal) volt jelen a tulajdonosi és az alkalmazott értelmiségi réteg. 9 % a gazdasági tisztviselők, 5 % a felső vállalati vezető és a közigazgatási tisztviselő, közel 4 % az egyéb kategóriába sorolt páholytagok aránya. A páholytagság számokkal történő jellemzését követően érdemes megvizsgálni azon páholytagok életútját, akik a város szellemi és gazdasági elitjéhez tartoztak. Szellemi elit alatt a páholytagokat vizsgálva elsősorban a jelentős irodalmi tevékenységet kifejtő újságírókat, tanárokat kell értenünk. A páholy alapító tagja, majd később a páholy tiszteletbeli főmestere Hoffmann Mór (lásd 1. kép) középiskolai tanár — a Nemzeti Színház igazgató rendezőjének, Hevesi Sándornak az apja -, akinek újságírói és irodalmi tevékenységéről Szinnyei József is részletesen tájékoztat.80 A város egyik meghatározó személyisége volt, nagy ismertséget biztosított számára a Zala című politikai lap, amelynek indulásától, 1874-től felelős szerkesztője, majd 1882-től társszerkesztője volt. Feltétlenül említeni kell a nagykanizsai Fischl dinasztia megalapítóját Fischl Fülöp nyomdászt, aki nemcsak a Zala és a Muraköz című lapok alapítója volt, de több szabadkőműves kiadványt és beszámolót is kinyomtatott. A szabadkőműves szimpátiát valószínűleg az magyarázza, hogy nemcsak Fischl Fülöpöt, de Lajost a fiút és Fejtő Ferencet az unokát is jó kapcsolatok fűzték a Hoffmann családhoz. Nagykanizsa város közigazgatásának tagja Halis István árvaszéki ülnök, városi tanácsnok, később polgármester-helyettes. Az ő nevéhez fűződött a nagykanizsai Városi Múzeum megalapítása, ahol 1913-tól könyvtárosi és múzeumőri feladatokat is ellátott.81 Szépirodalmi munkái mellett jelentős helytörténetírói tevékenysége (Színes mozaik Nagykanizsa történetéből, Zalai Krónika I-V. füzet). A Zala megyei sajtótörténet szempontjából kiemelésre méltó Szalay Sándor iskolaigazgató neve, aki Fischl Fülöp halála után átvette a Zala című lap szerkesztését, és 20 évig főszerkesztőként szerepelt a neve az újság címoldalán. Emellett szerkesztette a Zalai Közlönyt 1882 és 1885 között, majd a Zalai Tanügy című lapot is. A Zalai Közlöny történetéhez más szabadkőműves neve is szorosan kapcsolható, hiszen 1902-től tíz éven át Kertész József páholytag Villányi Henrikkel és Gáspár Bélával közösen saját vállalkozásként adta ki a lapot. 80 Szinnyei 1896. 965-969. p. 81 Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Budapest, 1929, 367. p. 257
