Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Németh László: A nagykanizsai Munka Szabadkőműves-páholy története 1890-1920
Elsősorban az országos sajtóban publikált szépirodalmi és mezőgazdasági cikkeket Eörsi Gyula alsólendvai gazdatiszt és hírlapíró. A páholynak volt egy zeneszerző tagja is, Pető Imre, aki Keszthelyen élt, korábban pedig Bécsben és Stuttgartban volt karmester. 1913-tól Budapesten az Operaház korrepetitora, majd karmestere és a Nemzeti Zenede tanára.82 A páholy anyagi alapjának megteremtéséhez, a jótékonykodáshoz szükséges összegek előteremtéséhez az anyagi fedezetet elsősorban az iparban, kereskedelemben, pénzügyi szférában tevékenykedő páholytagok biztosították. Az 1917-es nagykanizsai virilis jegyzéken a 14. helyen szerepel Stem Sándor téglagyáros és földbirtokos, a Munka páholy egyik alapítójának neve, aki egyben a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége Zala megyei fiókjának alelnöki tisztét is betöltötte. A GYOSZ zalai fiókjának elnöke Weiser János okleveles gépészmérnök, aki az olasz, török és más Balkán-félszigeti országokkal kereskedelmi kapcsolatban álló Weiser gépgyárat vezette. Az új gazdasági elit képviselői is megtalálhatók voltak a páholytagok között. A Fleischer Miksa igazgatósága alatt működő szeszgyár, és a Sártory Oszkár igazgatta építőanyag és cementgyár létrejötte is a dualizmus kori nagy „gründo- lási láz” idejére tehető. A páholy állandó pénzügyi támogatói között szerepelt a nagykanizsai takarékpénztár, amelynek igazgató tanácsában több szabadkőműves is részt vett, így Blau Lajos kereskedő és gyáros, Fischl Pál és Garai Benő ügyvédek. A város másik jelentős pénzintézete a Dél-Zalai Takarékpénztár Rt., amelynek alelnöke Bettlheim Győző terménykereskedő, titkára pedig Reinitz József voltak. A városi önkormányzati testületekben szintén jelen voltak a Munka páholy tagjai. Itt vállalt felelős szerepet dr. Fried Ödön ügyvéd, városi képviselő, a jogügyi bizottság elnöke is. Ő volt a 48-as Függetlenségi Párt nagykanizsai jegyzője, a nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör igazgató tanácsának tagja, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a Kereskedő Iijak Önképző Egyletének ügyésze is egyben. A város hivatali apparátusában dolgozók közül Szommer Náthán postafőfelügyelő, a nagykanizsai Polgári Egylet választmányi tagja, a városi Szépítő Egyesület alelnöke mellett Goda Lipót városi tiszti orvos nevét kell kiemelni, aki a Vármegyei Közegészségügyi Bizottság és az Országos Orvosszövetség Zala megyei fiókjának választmányi tagságát is bírta. A legnagyobb karriert befutott szabadkőműves - a kanizsai Munka páholyt illetően - Vécsey Zsigmond (lásd 2. kép) volt, aki 1893-tól városi rendőrkapitány, 1896-tól pedig a városi Reform Párt jelöltjeként elfoglalhatta Nagykanizsa 82 Zalai életrajzi kislexikon (Szerk. Gyimesi Endre) Zalaegerszeg, 1994, 172-173. p. 258
