Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958

tatták tagságukat. Vizsgált periódusunkban igen jelentős bevételekre tett szert a tagság a háztáji gazdálkodásból.

A közös gazdaságból származó jövedelem alacsony színvonala miatt a háztáji gazdaság kulcsszerepet töltött be a tagság anyagi érdekeltségének megteremtésében. A termelőszövetkezeti kezdeményezések e téren a háztáji föld nagyságának és a tartható állatok létszámának megemelésében jelentkeztek. A mintaalapszabály által egy tsz-család számára engedélyezett max. 1 kh helyett a háztáji terület sok esetben a 2-3 kh-at is elérte.138 Ebbe belejátszott, hogy sok helyütt figyelembe vették a családtagok számát. Ráadásul háztáji föld kiadásával a fiatal, még családjukkal együttélő tsz-tagok megélhetési lehetőségén is igyekeztek javítani. A mintaalapszabály előírásai szerint háztáji gazdaság csak az önálló háztartásban élő tagokat illette meg.

A háztáji gazdaság funkciói közül az irányító szervek a nyilvánosság előtt csak a háztartási szükséglet kielégítését, tehát a tagság önellátását emlegették. Ilyen nyilatkozatokban sem a jövedelemkiegészítő, sem az árutermelő szerepéről nem ejtettek szót. A belső használatra szánt anyagokban viszont ezen utóbbiakat is elismerték. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 3 éves tervének kidolgozása során egyenesen így fogalmaztak: „ a tsz fölénye a termelékenység, a jövedelem nagysága tekintetében csak a háztáji gazdasággal együtt mutatkozik. ”139 Hasonló értékelés szerepelt az 1958. tavaszi országos tsz-felülvizsgálatról készült összefoglalóban is: „Rendkívüli jelentősége van a háztáji gazdaságnak abban, hogy megteremtse az átmenet lehetőségét az egyéni gazdálkodásból a közös gazdálkodásba, a föld egy részének saját tulajdonban és használatban tartása, a saját gondos munka jó kihasználása, a háztáji gazdálkodással elért hozam feletti közvetlen rendelkezés stb. tekintetében. így a háztáji gazdaság is a fokozatosság egyik láncszeme. ”140

A zalai „maga-ura” parasztok tsz-hez való közelítése céljából a Megyei Párt- bizottság Mezőgazdasági Osztálya kidolgozott egy átmeneti szövetkezeti formát.141 A Szántóföldi Termelőszövetkezet tervezete tükrözte egyrészt a megye

138 ZML MSZMP ir. 1. f. 1957. 29. ő. e. A Zala megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1956/57. évi zárszámadásának értékelése. (MNB) 1958. január 27.

139 MOL MDP-MSZMP ir. 288. f. 28/1957/7. ő. e. A termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzetének elemzése és továbbfejlesztésének iránya a 3 éves terv időszakában. (Előterjesztés az FM Kollégiumához) 1957. augusztus 12.

140 MÓL MDP-MSZMP ir. 288. f. 28/1958/14. ő. e. A tsz-ek törvényes és alapszabályszerű működésének vizsgálata. (A Legfőbb Ügyészség összefoglaló jelentése)

141 ZML MSZMP ir. 1. f. 1958. 11. ő. e. A Szántóföldi Termelőszövetkezet Mintaalapszabály tervezete. (Készítette: az MSZMP Zala Megyei Bizottsága Mezőgazdasági Osztálya.)

403