Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958
pat működött a 62 szövetkezeti gazdaságban.135 Brigádok kialakítására a nagyobb tsz-eknél nyílt lehetőség, míg a kisebbeknél csak munkacsapatokat tudtak létrehozni. Az átlagelosztású brigádok vagy munkacsapat elterjedéséhez hozzájárult, hogy a közgazdasági szabályozók módosulásai révén mind több tsz tudott rendszeresen havi előleget fizetni. Az 1958. évi elősegítő tényezők közül kiemelendő az 1957. évi szünet után újból folyósított munkaegység-előleg hitel is. A közgazdasági feltételek létrejöttén túl utalni kell még a helyi párt- és tanácsapparátus befolyásoló erejére (mind pozitív, mind negatív irányban). A zalaegerszegi járásban pl. a pártvezetés nemcsak támogatatta, hanem kezdeményezőleg lépett fel a rendszeres havi előlegfizetés érdekében.136 137 Csokona Sándornak, a járási párttitkárnak az ezzel kapcsolatos észrevételeiből való az alábbi idézet: „A munkaegység-rendszer régi formában való alkalmazása nem véletlenül vetette fel a tsz- tagok és a kívülállók körében azt a gondolatot, hogy rosszabb a helyzetük, mint a gazdasági cselédeknek e tekintetben, mert ott negyedévenként, itt pedig egy évben egyszer jutottak a munkájuk után járó bérhez, ill. jövedelemhez. ” 37 A megfelelő összegű munkaegység-előleg az egyik oldalon igen pozitív hatást gyakorolt a tagság munkafegyelmére, munkakedvére csakúgy mint az árutermelés fokozására vagy éppen a fiatalok megtartására. A másik oldalon viszont az előlegfizetés biztosításának csatornái egyúttal erősítették a bankszervektől való függést. Ennek ellensúlyozását szolgálta a tsz-ek azon törekvése, hogy a munkaegység-előleg biztosítására bevezetett előlegszámlát minél kevésbé vegyék igénybe. Az év eleji időszak kivételével a szövetkezetek (különösen a jól gazdálkodók) évközben a saját bevételeikből igyekeztek előleget fizetni. így nem kellett tartaniuk attól, hogy a bankfiókok megszüntetik az átvezetéseket, ha az évközi előlegek meghaladták az engedélyezett felső határt, azaz a tervezett készpénz munkaegység 60 %-át. Ráadásul sok esetben az ilyen módon limitált összegű előleg nem bírt elegendő ösztönző erővel. Ezt a problémát a tsz-ek vagy az előbb említett önállósodással oldották meg, vagy pedig egyéb jövedelemforráshoz jut135 ZML MSZMP ir. 1. f. 1958. 3. ő. e. Jelentés a Zala megyei termelőszövetkezetek politikai, gazdasági helyzetéről és a tsz-pártszervezetek munkájáról. 1958. július. „...erőteljesen felvetettük, bár a megyében sokan nem értettek ezzel egyet, míg a tsz-elnökök körében is valamiféle elhajlás gyanúját vetette fel, a rendszeres havi előlegfizetést a végzett munkaegység arányában a betervezett munkaegység érték 50 %-a erejéig. ” MOL MDP-MSZMP ir. 288. f. 28/1958/12. ő. e. Csokona Sándor, a zalaegerszegi járási titkár levele Fehér Lajosnak a KB Mezőgazdasági Osztály vezetőjének a „Határozati javaslat a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére” c. tervezetről. 1958. július 2. 137 Uo. 402
