Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958
azért a kitaposott úton menjünk, amíg jobb nem lesz. A munkaegység alapján a magyar tsz mozgalom már nekünk ki van taposva. ”124 Keresztes Mihály felszólalásának jegyzőkönyvi kivonatát megküldték a járási, városi pártbizottságoknak is. Az FM által hangoztatott elvárások nemcsak az eddig ismertetett csatornákon érvényesültek. A tsz-ek gazdálkodási környezetének változásai is a munkaegység-rendszerhez való visszatérítés irányában hatottak. A Kormány 5/1958. (I. 15.) számú rendelete pl. egyértelműen kifejezte, hogy az MNB csak azoknak a tsz-eknek folyósíthat hitelt, amelyek betartják a szövetkezet alapvető működési szabályait. S ezek egyike kimondta, hogy a munka mérésének és díjazásának „eddig legjobban bevált” módja, a munkaegység.125 A 3004/1958. sz. rendelet a következőképpen befolyásolta a tsz-ek munkadíjazási rendszerét.126 A természetbeni részesedés csökkentése, s így az árutermelés fokozása irányába hatott az, hogy rövidlejáratú hitelhez a fedezetet szerződéses áruszállításban állapították meg. Az ilyen típusú hitel felhasználható volt előleg- fizetésre is, de csak abban az esetben, ha munkaegység alapján történt az elszámolás. Szintén a természetbeni jövedelemrészesedés ellenében hatott a tsz-ek jövedelemadójának módosítása is.127 Az FM vezetésének a tsz-eket a mintaalapszabály keretei közé visszatuszkolni igyekvő, egyre erősödő akciói érdekes „kaméleon-reakciót” váltottak ki a szövetkezeteknél. Ez azt jelentette, hogy a gazdaságok többsége ügyesen színt váltott, s az addigi kezdeményezéseik lényegi vonásainak megmentésére törekedve, azokat új - a párt és állami irányítószervek elvárásaihoz igazodó - tetszetős ruhába öltöztette. A termelőszövetkezeti munka díjazásának palettája ilyen módon igen sokszínűvé vált.128 Ugyanakkor mindegyik változat alapját valamilyen módon a munkaegység képezte.129 124 Uo. 125 Magyar Közlöny, 1958. január 15. 38-42. p. 126 A termelőszövetkezetek megszilárdításáért és fejlesztéséért. Részletes magyarázat a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3004/1958. sz. határozatához. Budapest, 1958. 127 A 11/1958. (II. 9.) Korm. sz. rendelet szerint a pénzbeli részesedés után 5 %, a természetbeni után 10 % lett a jövedelemadó. (Korábban a természetbeni és pénzbeni részesedés után azonos adókulcsot állapítottak meg.) Lásd: Mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok. Budapest, 1959, 53. p. 128 Figyelő, 1958. 28. sz. (július 15.) Komló László: A termelőszövetkezeti jövedelemelosztás új útjai. 129 Az 1958 tavaszi, két nagy országos tsz-felmérés során is regisztrálták ezeket a változásokat. Lásd: MOL MDP-MSZMP ir. 288. f. 28/1958/14. ő. e. A tsz-ek törvényes és alapszabályszerű működésének vizsgálata. (A Legfőbb Ügyészség összefoglaló jelentése.); Uo. A mezőgazdasági 399
