Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958
Zala megyében ez a „ruhacsere” a munkaegység általános alkalmazása mellett a prémiumváltozatok sokfélesége formájában valósult meg. A Zala megyei vezetés már 1958. január elején érzékelte ezt a változást: „1957 elején csaknem valamennyi tsz foglalkozott önálló működési alapszabály kidolgozásával, év végére azonban ezt valamennyi tsz felszámolta, a munkát a munkaegységgel mérik, érvényesül a szocialista elosztás elve és betartják általában a mintaalapszabályzatot. ”130 Az 1957-ben részes művelést alkalmazó zalai tsz-ek úgy oldották meg e kényszerű átállást, hogy a korábbi közvetlen termékrészesedés helyett prémiummal kiegészített munkaegység-rendszert alkalmaztak. A premizálásnak többféle formája terjedt el.131 A két alaptípus abból adódott, hogy a termelési terv teljesítése avagy a tervteljesítéstől függetlenül, az egész termés után járt-e a prémium. Maga a prémium kifejezhető volt munkaegységben, terményben ill. pénzben. Mindezek kombinációjából rengeteg premizálási módozat született, melyek közül a párt és állami vezetés a tervteljesítés alapján, plusz munkaegységet adó típust favorizálta leginkább. Legkevésbé pedig - a maradékelv „kijátszása” miatt — az össztermés utáni, előre meghatározott százalékú természetbeni premizálást támogatták. Ugyanakkor a hatékonyság szerinti mérce ennek pontosan az ellenkezőjét mutatta. Ugyanis a garantálatlan munkaegység igen csekély ösztönző hatást adott a prémiumnak, amelynek hatékonyságát tovább rontotta a terv teljesítéséhez való kapcsolódása. Ha a szövetkezeti tag már eleve úgy látta (pl. a „feszített” tervek miatt), hogy a termelési tervet nem tudja teljesíteni, tehát semmiképpen nem juthat a prémiumhoz, akkor nem is lehetett a prémiumnak semmiféle ösztönző hatása. Ugyanez történt akkor is, ha pl. a növényi fejlődés valamelyik szakaszában olyan kedvezőtlenül alakult az időjárás, hogy lehetetlenné tette a tervezett átlagtermés elérését. A tagok számára ilyen esetben is megszűnt az ösztönző erő. Ezzel szemben az össztermelésből való premizálás során sem előbb, sem utóbb nem állt le senki (bármilyen is volt az időjárás), mert tudták termelőszövetkezetek mintaalapszabálya és az attól eltérő rendszerek, valamint az egyszerűbb szövetkezeti formák üzemi vizsgálata. 130 MOL MDP-MSZMP ir. 288. f. 28/1958/28. ő. e. Az MSZMP Zala megyei VB és a Zala megyei Tanács VB 1958. évre szóló mezőgazdasági fejlesztési és szocialista átépítési terve. 1958. január 7. Egy évvel később az MNB zárszámadási értékelése így szólt a jelenségről: „Majdnem teljesen megszűntek a múlt évben (1957) még nagyon divatos részes művelések, a háztáji gazdálkodás alapszabályszerűen alakul és csak elvétve lehet találkozni alapszabályellenes tevékenységgel. ” ZML MSZP ir. 1. f. 1958. 34. ő. e. A Zala megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1957/58.évi zárszámadásának értékelése. MNB. 1959. január 19. 131 E kérdéskörrel behatóan foglalkoztak az alábbi művekben: Bíró-Kovács: 1964. 82-89. p.; Komló: 1962. 292-304. p. 400
