Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958
Ez a kétfajta magatartás megfigyelhető volt a zalai termelőszövetkezetek és gépállomások 1957. október 26-i tanácskozásán is.112 Helyi érdekeltségi megoldásaik védelmében leghatározottabban a türjei Iijú Gárda, a borsfái Haladás és a nagykanizsai Vörös Csillag Tsz elnöke lépett fel. A borsfái tsz-elnök — bizonyos szépítő túlzással — a következőképpen érvelt: „Igen fontos a tsz-ek megszilárdításában az anyagi érdekeltség, mert az látjuk, hogy azok a tsz-ek maradtak és vészelték át az ellenforradalmat, ahol a tagok megelégedettek voltak, ahol összetartás volt, ahol rend és fegyelem volt. ”119 120 121 Ugyanő hangsúlyozottan kiállt az időbéres munkadíjazási formák mellett: „...a részesedés-megoszlás, ha az órát vesszük, akkor is, ha az időt veszzük akkor is jó, ha az 0 171 iparban beválik, akkor itt is. ” A nagykanizsai Vörös Csillag Tsz elnöke, Tánczos Ferenc felszólalásában igen részletesen ismertette a „barcsi módszer” ösztönző erejének mibenlétét. Barcson ugyanis a tagok az elvégzett munka után lényegében garantált részesedést kaptak készpénzben.122 Ez azért bírt különös jelentőséggel, mert a barcsi Vörös Csillag Tsz munkadíjazási módszere valóságos „botránykőnek” számított az FM vezetés véleménye szerint. Erre Tánczos is utalt beszédében: „Barcson maga a Pártközpont sem értett egyet a bevezetett mostani jövedelemelosztással. Ott voltunk egy egész napon át a gazdaságban és pontosan megnéztük a dolgokat, arra jöttünk rá, hiába mondják, hogy nem igazságos ezen munkaegység elszámolása, mégis azt kell mondani, hogy igazságos, mert az ottani gazdák megelégedettek,... Beszéltünk a tagokkal, akik igazságosnak találják és magukénak érzik a szövetkezetei. ”123 Ezen a tanácskozáson részt vett Keresztes Mihály földművelésügyi miniszter- helyettes is, így hát nem maradt el a zalai tsz-ek részéről elhangzott rebellis nézetek kritikája sem: „Felvetette Tánczos elvtárs a barcsi „Vörös Csillag” tsz ügyét. Az a helyzet, hogy ott egy kísérlet folyik, hát csak kísérletezzenek, nincs kifogásom ellene, de azért az a véleményem, hogy nincs nekünk semmi szükségünk arra, hogy több zavart csináljunk az emberek fejében, mint ami van. Ez csak egy kísérlet, s ha a gyakorlat ráteszi a pecsétet akkor jó. A munkaegység nálunk a történelmi példát kiállta, akár tetszik, akár nem..., azt javasolom tanuljunk, de 119 ZML MSZMP ir. 1. f. 1957. 29. ő. e. Jegyzőkönyv a Zala megyei termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak III. megyei tanácskozásáról. 1957. október 26. 120 Uo. 121 Uo. 122 Minderről bőséges információ található az alábbi munkában. Benke József. A barcsi Vörös Csillag Tsz húsz éve. Budapest, 1968, 103-109. p. 123 ZML MSZMP ir. 1. f. 1957. 29. ő. e. Jegyzőkönyv a Zala megyei termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak III. megyei tanácskozásáról. 1957. október 26. 398
