Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958

társadalmi tulajdonát a szocializmus építésének általános törvényszerűségévé emelte. Ezáltal a kollektivizálás befejezése újra napirendre került a szocialista országok többségében.115

A moszkvai értekezlet hatása még a Zala megyei vezetésnél is megragadható: „ Szocialista építő munkánkban erősen lemaradtunk a mezőgazdaság átszervezése területén. Keveset politizálunk dolgozó parasztságunkkal a termelőszövetkezetek kérdésében... Dolgozó parasztságunk teljesen passzív, párt és tanácsszer- veink ezen a téren alusznak, nem teremtenek lendületes, sokat politizáló légkört.”"6

Az FM vezetői a termelőszövetkezeti „elhajlások” felszámolásáért indított küzdelemben nemcsak a sajtót, hanem a tanácsapparátust, pontosabban annak mezőgazdasági osztályait is felhasználták. Éppen e célból bizonyos időközökben (havonta, kéthavonta) tanácskozásra hívták össze a megyei mezőgazdasági osztályvezetőket és a tsz-csoportvezetőket.117 Szintén jó fórumra leltek irányelveik kifejtéséhez az őszi megyei, járási aktívaértekezleteken, ahol az Agrártézisek és az augusztusi tsz-határozat végrehajtása került megvitatásra. Az FM törekvések érvényesülése tükröződött az alábbi helyzetértékelésben is: „Míg a tavaszi vitákon - az opportunista, revizionista nézetek hangoztatása volt gyakori, addig őszszel ezek jelentéktelenné váltak, viszont feltűnően emelkedett a dogmatikus nézetek száma. ”118

A termelőszövetkezeti kezdeményezések körüli, hűvösödő légkör Zala megyében is éreztette hatását. Erre a szituációra 1957 őszén a zalai tsz-ek kétféleképpen reagáltak. Egyik csoportjuk elkezdte hangoztatni, hogy ők már visszatértek a mintaalapszabály előírásaihoz, így pl. már újra munkaegységben mérik és értékelik tagságuk munkáját. Másik csoportjuk viszont erős ragaszkodást mutatott az 1956 októbere óta bevezetett jövedelemrészesedési, munkaszervezeti változtatásokhoz, ráadásul még halvány ígéretet sem tettek arra, hogy felhagynak velük. Az indoklásuk úgy szólt, hogy csak ezen érdekeltségi megoldások révén lehet aktivizálni a tagság munkakedvét.

115 Népszabadság, 1957. (276. sz.) november 22. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek 1957. november 14-16-i, moszkvai értekezletén elfogadott Nyilatkozat.

116 ZML MSZMP ir. 1. f. 1957. 2. ő. e. Megyei anyag az 1957 novemberi moszkvai értekezletről.

117 Már július végén, az egyik ilyen értekezleten teljesen világossá tették a kívánatos igazodási irányt: „ Vissza kell szorítani a jövedelemelosztás szocialista alapelveitől eltérő részesedési- napszámbér, részesművelés-módszerek alkalmazását is." Szabad Föld, 1957. (30. sz.) július 28. A termelőszövetkezeti mozgalomban jelenleg a legfőbb feladat: a meglevő tsz-ek erősítése. (Értekezletet tartottak a megyei tanácsok szövetkezetpolitikai csoportjainak vezetői.)

118 MOL MDP-MSZMP ir. 288. f. 28/1957/3. ő. e. Jelentés a Titkárság számára az agrártézisek vitáinak és végrehajtásának eddigi tapasztalatairól. 1957. november 11.

397