Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Káli Csaba: Az 1945. évi nemzetgyűlési választások Zalában
mezőségű mezőgazdaság, az ebből következő társadalmi elmaradottság, a közlekedési és kulturális elzártság, az iskolázottság alacsony foka. A mindössze kettő (egy kicsi és egy közepes) város, a kis- és aprófalvak nagy számával párosult. Ehhez járult a katolikus egyház óriási befolyása, amely nagyon sok településen az egyetlen szervezett - a választói magatartást is meghatározó - erőt jelentette. Végül nem szabad figyelmen kívül hagyni a politikai hagyományokat sem, amelyek úgyszintén az FKGP-nek kedveztek. Ezzel paralel magyarázható a többi párt eredménye vagy inkább eredménytelensége, hiszen zömmel hiányoztak a megyében azok a - társadalmi töltet által meghatározott - politikai hagyományok, amelyek biztosították volna a baloldal, legalább az országos átlag szintjén való szereplését. Ezen elemek hiányához társult még, hogy Zala az országnak az a része volt, amely a Nyugat-Dunántúl többi megyéjével együtt - a harcok elhúzódása miatt - a legkésőbb integrálódhatott az új rendszerbe, így annak politikai elgondolásait, erőit, pártjait nem volt idő meggyökereztetni, pláne szervesen betagozni. A választói magatartást meghatározó tényezők A tapasztalt választói magatartás okainak felderítésében azonban - különösen ha birtokunkban van a részletes eredménykimutatás - nem állhatunk meg az általánosságok szintjén, amelyek elfedik egy-egy járás, községcsoport, vagy akár egyes települések szingularitásait. A választási eredmények kialakulási körülményeinek - adott esetben községi szintű - boncolgatása során, elsősorban azt próbáltuk meg kideríteni, vajon a vizsgált helyen milyen okok játszhattak közre a megye, vagy egy szűkebb térség (járás) átlagától való eltérülésben. A differenciát mutató községeknél megvizsgáltuk a vallási és nemzetiségi viszonyokat,69 a településnagyságot,70 a női - férfi szavazatok arányát,71 a foglalkozási szerkezetet,72 a pártszervezetek kiépültségét73 és amennyiben ezek sem adtak magyarázatot az 69 Ez minden esetben az 1930. évi népszámlálás adatai alapján történt. 70 Ennek alapja az 1941. évi népszámlálás, illetve az adott településen a választói névjegyzékbe felvettek száma volt. 71 SML XXI. 3. f. 1945. 17. r. e. Zala megyei adatok. 72 Ez az 1941. évi népszámlás vonatkozó adatai alapján történt. 73 ZML főisp. ir. 146/1946. A forrás minden község - ahol működött valamilyen párt - adatát tartalmazza, beleértve a pártvezetők személyét is. Az összesítés 1946. február elején készült, de majdnem tökéletesen megfeleltethetjük a három hónappal korábbi viszonyokra is, feltételezve, hogy nagy mozgás ezen a téren nem történt. Mivel a balatonfüredi járást 1946. január 1-jén Veszprém megyéhez csatolták, ennek adatait nem tartalmazza az összeírás. 316
