Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Káli Csaba: Az 1945. évi nemzetgyűlési választások Zalában
anomáliára egyéb körülményeket is (pl. papok pártállása,74 kampány, egyszemélyi szerep stb.75).76 Mielőtt azonban a pártok szereplését vennénk górcső alá, meg kell vizsgálnunk két tényezőt, a részvételi arányt és a női - férfi szavazatok arányát.77 Zala megyében a választásra jogosultak 90,88 %-a vett részt a szavazáson,78 ami durván másfél százalékkal maradt el az országos átlagtól. A járások közül az élre a lenti (95,57 %) és a novai (94,83 %) került, pontosan az a vidék, ahol a Kisgazdapárt - arányaiban - a legtöbb szavazatot kapta, így a jó részvételi arány láthatóan összefüggésben állt a Kisgazdapárt szereplésével. A két város a megyei átlagnál szintén jobb részvételi eredményeket produkált, viszont itt a Kisgazda- párt jóval gyengébben szerepelt, tehát a településnagyság módosítja a vázolt képet. 8 olyan település akadt, ahol 100 %-os volt a részvétel.79 Ezek kivétel nélkül aprófalvak voltak, amelyek közül a legnagyobb is alig mutatott fel 300-nál több választót, de inkább 100 körüli volt a választói névjegyzékbe felvettek száma. Területi elhelyezkedésükben - a kis darabszám miatt - csak nagyon nagy jóindulattal vehetjük észre a járásokra jellemző részvételi arányt. Ha a 95 % feletti részvételt vizsgáljuk, az említett sajátosság már jobban kirajzolódik, pl. a lenti járás 33 települése közül 21 tartozott ebbe a kategóriába. Kifejezetten alacsony részvételnek számított, a 80 % alatti, ami 7 esetben fordult elő, területileg szintén 74 ZML főisp. ir. 562/1945. 75 ZML. MKP Zala Vm. Biz. ir. 38. f. 1945. 29-31. ő. e.; 77. f. Visszaemlékezések gyűjteménye.; Zala, Uj Zala, Keszthelyi Újság 1945. szept.-i és okt.-i számai. 76 A pártok által elért eredmények részletes elemzésénél mindig a 69-75. jegyzetben közölt forrásokat használtuk, a vizsgált elemekből mindig jól következik, hogy éppen melyiket. Ezért az elkövetkező részletes tárgyalás során nem készítettünk minden esetben külön, az említett források valamelyikével kapcsolatba hozható hivatkozást, mivel az rendkívül bonyolulttá tette volna a jegyzetapparátust amellett, hogy nem növelte volna azzal arányban a konkrét eset bizonyítottságát. így jegyzet csak akkor íródott - egyéb eset kivételével - ha a fentebb nevezetteken túli forrásokból dolgoztunk. 77 Utóbbit az teszi lehetővé, hogy a választójogi törvény értelmében, tartalmában teljesen azonos de külön férfi és női szóval megjelölt szavazócédulákat kellett készíteni, amelynek így csak az lehetett a célja, hogy - mint esetünkben is — meg lehessen vizsgálni a nemek közötti pártpreferencia különbségeit, ami a jövő szempontjából az adott korban fontos tanulságul szolgálhatott a pártok számára. 78 Ebben az adatban természetesen benne foglaltatnak az érvénytelenül szavazók is, míg a pártok eredményeinél csak az érvényes szavazatokat vettük figyelembe. A választói névjegyzékben felvettek 89,72 %-a szavazott érvényesen. 79 Nem számítva ide azokat a helységeket, ahol többen szavaztak, mint ahányan a névjegyzékben fel voltak véve. Lásd az eredménykimutatást! 317
