Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Vonyó József: Bethlen István választási beszédei Nagykanizsán. 1935. március 17., 24.
következménye azután, hogy a Nemzeti Bank, hogy pénzünk vásárló erejét megtarthassa devizakészletének feláldozásával, később pedig aranytartalékainak veszélybe kerülésével igyekezett a helyzeten valahogy segíteni, miután megbirkózni nem tudott vele. Végeredményben kénytelen volt olyan szigorú korlátozásokat életbe léptetni, amelyek a kivitelt lehetetlenné tették, az iparcikkek behozását lényegesen korlátozták és az egész vonalon, különösen a devizagazdálkodás terén kötöttséget léptettek életbe.51 Ennek következménye volt azután - mert ezek a jelenségek nem Magyarországon egyedül jelentkeztek, hanem a szomszéd államoknál is, és az egész világon - az az elzárkózás az egész vonalon, amely megbénította a kölcsönös forgalmat és amely végeredményben egy katasztrofális helyzetet teremtett a gazdasági és pénzügyi helyzet szempontjából Európában. Most már nézzük, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre, hogy ezen a helyzeten segítsünk. Itten két utat lehet követni, vagy azt az utat, hogy a mezőgazda- sági cikkeknek az árát felemeljük, részben [a] nemzetközi, részben pedig [a] nemzeti politika eszközeivel. A másik út pedig abban kínálkozott, hogy a mező- gazdaságot sújtó terheket leszállítsuk. Már az én kormányzatom idején rámutattam arra, hogy a nemzetközi eszközök közül egyik lehetőség kínálkozik abban, hogy ha az ország megegyezéseket köt másik termelő országokkal. A búza konferenciára méltóztatnak még emlékezni, amelyet mi kezdeményeztünk - és amelynek következménye volt a londoni és római búza konferencia52 -, ahol megkíséreltük azt, hogy a termelő országok összeállva rajonírozzák53 a piacokat, szabályozzák a kivitelt, és korlátozzák arra a mértékre, amelyet a piacok felvenni képesek. Sajnos ez a metódus nem vezetett sikerre, mert a dél-amerikai államok, elsősorban Argentína nem járultak hozzá a kérdések ilyen elintézéséhez. Nem csüggedve hozzányúltunk még abban az időben a második metódushoz, hogy agrár és ipari államok álljanak össze és egymásnak kölcsönös preferenciákat biztosítva az exportnak biztos és védett piacokat létesítsenek. Az én kezdeményezésemnek volt a következménye az első ily megállapodás, melyet Semeringen kötöttünk Ausztriával, ily preferenciális alapon.54 Ennek alapján jött létre a múlt 51 Az 1931. július 13-án közzétett 4000/1931. ME. számú kormányrendelettel bevezetett intézkedésekre utal. 52 A búzaexportáló államok 1931. március 26. - április 2. közötti római és 1931. május 18-23. közötti londoni konferenciájára utal, melyeken 46 búzaexportáló állam képviselői kerestek megoldást - sikertelenül - a búzaértékesítéssel kapcsolatos problémák megoldásáról. 53 Rajoníroz: területekre oszt. Jelen esetben: a piacokat az egyes országok egymás között felosztják. 54 Az olasz-osztrák-magyar preferenciális rendszer keretében 1931. július 31-én aláírt megállapodásra utal, melynek értelmében az egymás közötti áruforgalomban általa értékesített termékek bizonyos mennyiségére mindkét fél kiviteli prémiumokat fizet. Magyar részről mezőgazdasági 288
