Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Molnár András: Nagy Iván 1848-as honvédélményeiből. Újabb adalékok a 7. honvédzászlóalj történetéhez
Itt változtattam meg lábaimon bakancsomat, mely Nagykanizsa óta meg nem mozdult lábaimon. Azóta ruhát se váltottam, de ahhoz itt sem juthattam. Szeptember 27-én a tábor mozdult, a mi zászlóaljunk reggel Fejérvárról Pákozd és Sukoró közé ment. Itt megálltunk. Itt találkoztam a magyar zászlót kapott Prinz Preuss77 nevű honvédesítetett gyalogezredbeli zászlóaljjal, és a Perczel vezényelte Zrínyi csapattal,78 és Székely Józsival, a költővel.79 Szeptember 28-án zászlóaljunk Seregélyes helység alá, a Velencei tó másik oldalára rendeltetett (hajói emlékszem, az I. zászlóalj is odajött); másnap reggel (szeptember 29-én) Répássy huszárezredes80 is odajött huszárosztályával, és átvette ott a parancsnokságot. Fegyverrel kézben készen kellett államink, várván a netalán arra jövendő ellenséget. Eközben a parancsnok Répássy ezredes kérdé a legénységet, hogy aki rosszul érzi magát, menjen hátra, hogy mint beteg elszállíttassék. Huszárai közül csak egy akadt, Szügyi nevű cadet saját öccse, ki kocsin elment. Több senki sem lett beteg. Délután lehetett már az idő,81 midőn jobb oldalunkról, a Velencei tó másik oldalán Pákozd és Sukoró közt megszólaltak az ágyuk. Összeütközött Jellachich a mieinkkel. Mi a tó túlsó partjáról, a síkról néztük, de mi történt ott, hogyan folyt le a harc, azt bizony nem igen láthattuk, főleg egy részben a nagy füstfölleg miatt is. Estig helyben álltunk, és mivel este visszafelé (hátrálva) parancsoltattunk, abban a hiszemben voltam, hogy vesztettünk. Utóbb tudtam meg a valót, és a fegyverszünetet is, melyet Jellachich a híres „Flanken-Bewegung”-ra82 használt. Este borult és esős időben, melybe a mieink egymásra is lődöztek, vonultunk Baracska felé, kifáradva az egész napi állásba és éhezés miatt teljesen. A menet az idő miatt is rendetlenné vált, én is többed magammal végkimerülés miatt Baracskához közel egy pusztán (Sebestyéné volt) egy kazalban húztam meg magam, azonban innen utóbb, főleg az eső miatt folytonos puskakisütések miatt egy juhász putrijához vonultunk, hol vagy harmincán voltunk már. Másnap (szeptember 30-án) reggel mentünk Baracskán a táborba, mely Baracska és Martonvásár közt feküdt. Ott vártuk meg a harmadnapot, tisztítva magunkról a port, sarat, és kifogyasztva Baracskát teljesen. 77 A cs. kir. 34. (Porosz herceg) gyalogezred 1. zászlóalja. 78 A Zrínyi csapat parancsnoka Perczel Mór (1811-1899) országgyűlési képviselő, a belügyminisztérium rendőri osztályának vezetője - későbbi honvéd tábornok - volt. 79 Székely József (1825-1895) ügyvéd, költő, 1848 szeptemberétől a Zrínyi csapat hadnagya, 1849-ben honvédszázados. 80 Répásy Mihály (1800-1849) cs. kir. őrnagy a 6. huszárezredben. 81 Az ütközet a magyar jobbszárnyon ugyan már a délelőtti órákban megkezdődött, Nagy Iván azonban valószínűleg a dél körüli horvát ágyúzásra emlékezhetett. 82 Oldalmozdulatra. 173
