Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Horváth Zita: A tapolcai járás úrbéres viszonyai a Mária Terézia-féle úrbérrendezést megelőző évtizedekben
A továbbiakban megkísérelünk magyarázatot adni erre. Már a dolgozat elején is említettük, hogy Zala megye ezen része a volt hódoltsági terület határvonalán feküdt. A hódoltságot rengeteg elhagyott, puszta hely jelezte. Az uralkodó (III. Károly, Mária Terézia) telepítésekkel próbálta az emberhiányt megoldani. Ugyanakkor megindult a belső migráció, amit a jobbágyszökések nagy száma is jelzett. Nyilvánvalóan a volt királyi Magyarország kötöttebb úrbéres viszonyaiból próbáltak kitömi és ehhez legalkalmasabb területként a török pusztította térségek kínálkoztak. „Szigliget-Sümeg-Balatonfüred által közrezárt háromszögben 50 falu és város, valamint 87 kisebb lakott hely pusztult el. A legnagyobb mértékű pusztulás a Tapolca-Kapolcs-Balatoncsicsó-Dörgicse-Balatonfüred irányában fekvő falvakban történt, de jelentős volt az elnéptelenedés Sümeg, Csabarendek és Zalaszegvár környékén is. A puszták újratelepítése, az elhagyott falvak benépesítése a XVIII. századi birtokszerzés egyik leglényegesebb része volt. A telepítő akció a fenti területeken 31 helységet érintett. A legnagyobb telepítést az egyház végezte, a települések egyharmadát a veszprémi püspökség és a tihanyi apátság népesítette be. A főnemesi uradalmak közül legkiemelkedőbb az Esterházyak tevékenysége: ők 7 falut telepítettek be. A telepítések kétharmada 1720 után történt. Akadtak olyan települések, melyeket másodszor is be kellett telepíteni. így például Örvényes második telepítésére 1773-ban került sor. 14 faluba németeket, 8 faluba magyarokat, 4 faluba vegyesen németeket és magyarokat, 1 faluba szlovákokat, 1 faluba pedig vegyesen magyarokat, németeket és szlovákokat telepítettek. Az Eger-patak völgyében, Nagyvázsony szomszédságában fekvő kis zalai falu, Pula már a XVI. század közepén puszta volt. Földjét, mely a devecseri Esterházy uradalom része volt, 1745-től kezdődően előbb magyarokkal, majd döntő részben bajorországi németekkel telepítették be. Német családokra utaló legkorábbi anyakönyvi bejegyzések 1746-ból maradtak fenn. A[...j telepítési szerződést az uradalom tiszttartója eredetileg Öcsről áttelepülő magyar családdal kötötte. A későbbi úrbéri vizsgálatok adatai szerint a németek betelepítése is ez alapján történt. ”16 A telepítési szerződésben kötelezték a jövevényeket arra, hogy házakat építsenek, amiért 3 évre adómentességet kaptak. A három év („szabad esztendők”) letelte után „...minden egy-egy gazda 4 forintokbul álló censust fertály esztendőnként a számtartóságban megfizetni és azonkívül maga ereje szerint még marhával minden holnapokban egy-egy napot az uraság tisztének dispositioja (rendelése) szerint szolgálni, aki esztendő által megyen tizenkét nap16 Zala megye történelmi olvasókönyve. Helytörténeti szöveggyűjtemény. (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 1996, 138. p. (Olvasókönyv 1996.) 127
