Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Horváth Zita: A tapolcai járás úrbéres viszonyai a Mária Terézia-féle úrbérrendezést megelőző évtizedekben
A bevezetőben említettük már, hogy a tapolcai járásban rendkívül változatos képet mutatott a birtoklás. A török kiűzése, majd a Habsburg-ellenes függetlenségi harcok leverése után a megye világi nagybirtokos rétege — annak ellenére, hogy itt a Neoaquistica Commissio szerepe nem volt jelentős - szinte teljesen kicserélődött. (Ez vizsgálatunkat nehezíti is, hiszen az új birtokos megjelenésével a korábbi birtoklási formák, adózási viszonyok eltűntek, vagy legalábbis megváltoztak, ezért sok esetben viszonylag rövid az az időintervallum, amelyet elemezni tudunk a XVIII. századi forrásokból.) Az Esterházy család a XVIII. század elején növelte meg Zala megyében, az amúgy is hatalmas birtoktestét.7 8 Gróf Esterházy Károly váci, majd egri püspök kezén volt az 1750-es évek végétől a pápa-ugod-devecseri uradalom, melynek részét képezte a tapolcai járásból nyolc község. Herceg Esterházy Miklós, aki a járásban hét községnek volt a földesura, egyben a megye legnagyobb birtokosának is számított. A települések nagy részében kisebb birtokosok és országosan kevésbé ismert középbirtokosok voltak a foldesurak. Az úrbérrendezés idején a megye legnagyobb egyházi birtokosai a veszprémi püspökség és a veszprémi káptalan volt (a tapolcai járásban 15, illetve 7 falut birtokoltak). A járásban birtoka volt még a tapolcai plébániának (Tapolca mezővárost közösen birtokolta a veszprémi püspökséggel); a tihanyi bencéseknek (négy község, ebből egyet, Füredet, másokkal közösen birtokolták); az óbudai prépostságnak (két község); a székesfehérvári őrkanonokságnak (négy község, Felsődörgicsén másokkal e- gyütt); a tüskevári pálosoknak (egy község); a győri káptalannak (egy község másokkal együtt). Az esetek nagy részében egy-egy településnek egyszerre több birtokosa is volt (72 faluból 29 volt vegyes birtoklású). A későbbiekben látni fogjuk ennek jelentőségét az úrbéres viszonyok elemzése során. Az úrbérrendezés előtt a szolgáltatások rendszerét urbárium, contractus vagy usus („bévett szokás”) szabta meg egységes urbárium nem lévén. A szakirodaA birtokosod és a szolgáltatások rendszere 7 A helységek listáját, a földesúr nevét, az úrbéresek kötöttségét az 1. számú mellékletben, táblázatos formában közöljük. (Felhő 1970. 374-406. p.) Az úrbéri tabellák általában csak a családfőket írták össze, elfogadott számítás szerint a családfők számát 5 fős átlagos családlétszámmal szorozva kapjuk meg a népesség megközelítően pontos létszámát. 8 Az alsólendvai, csobánci és a nempti (lenti) uradalmat - amely korábban Nádasdy Ferenc országbíróé volt, de tőle a Wesselényi összeesküvés miatt elkobozták -, ekkor kapta királyi adományként 1712-ben Esterházy Pál nádor. (Felhő 1970. 363. p.) 123
