Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Hoós Éva: Latin iskola vagy professzionális képzés. Iskolák a társadalmi elvárások hálójában a XVIII. század végén: a keszthelyi példa

könyvet (Principia et rudimenta), a felső grammatikai osztály a syntaxist tárgyaló második könyvet veszi. A két felső osztály a kezdők olvasmányát alkotó Aesopus és Phaedrus szövegeket túllépve Cicerót, Q. C. Ruffust, továbbá szókincse bővítésére, és stílusérzékc fejlesztésére latin szemelvényeket olvas és értelmez. Elkezdik latin szövegek szerkesztését, az önálló fogalmazást. A két felső osztály további tananyagaként sajátítják el a levélírási ismereteket Buchler János könyve alapján.13 Földrajzból a harmadikosok Ázsiát és Amerikát, a negyedikesek Magyarországot és kapcsolt részeit veszik. Hittant a felsősök a római katekizmust, az alsósok Canisius Péter könyvét követve tanulják.14

Az egyes osztályokra kiszabott tananyag egyébként nincs szigorúan elválasztva, legalábbis nem az alsó két és a felső két osztályban. Ezeket ugyanis egy-egy tanár tanítja egyszerre és egy helységben. Ezért a tehetségesebb első, vagy harmadik osztályos átpártolhat a másodikosok, illetve negyedikesek csoportjához, míg a lemaradóknak van alkalmuk arra, hogy még egyszer átvegyék azt az anyagot, ami elsőre nem ment a fejükbe.15 Mária Terézia alatt a középiskolák országos hálózata állami ellenőrzés alá került, és alapvetően két csoportjukat különböztették meg: az öt osztályos nagygimnáziumot és a három

,J Buchler, Johann: Thesaurus conscribendum epistolarum ex variis optimisque authoribus desumptus... (az Országos Széchenyi Könyvtárban megőrzött példányok 1733, 1750, 1762-ból származó nagyszombati kiadások)

14 A magyarországi katolikus iskolákban használt katekizmusokra lásd Fináczy Ernő: i. m. II. köt. 108-109. o.

15 Az iskola belső állapotát, működését az 1774-cs évi országos iskolai felmérés adatai alapján mutattuk be. MOL C 67. Acta studiorum, 29-30 csomó ff°107—114. (lásd Függelékben a teljes forrás magyar fordítását) E forráscsoportban a keszthelyi iskola osztályokra lebontott éves tanmenetének, órarendjének, tananyagának, tanítási módszereinek, tankönyveinek, diáklétszámának, anyagi forrásainak, alapítványainak, tanszemélyzetének részletes leírása mellett az összes magyarországi fő- és középiskola (helyenként nemzeti iskola) hasonló adatai megvannak. Ezen információk részét alkották azon országos felmérés eredményeinek, amelynek felvételét a Jezsuita rend feloszlatása nyomán rendelte cl Mária Terézia az ország új tanulmányi berendezkedésének tervét megalapozandó. A Helytartótanács 1773. december 23-án 5635. számú, és 1774. március 21-én 1168. számú intimátumában utasította előbb az egyházmegyéket, majd a városokat a tíz pontból álló kérdőív megválaszolására. A beküldött válaszokat MÓL Helytartótanácsi Levéltár C 67. 29-30. csomó (Acta studiorum) tartalmazza. E forrás- csoportról Fináczy Ernő csak futólag emlékezik meg: Fináczy Ernő: i. m. II. köt. 88. o. A felmérés eredményeinek egy jelentős részét Kovachich Márton György folyóiratában, a Merkur von Ungarnban közölte. Ennek 1787. évi első számában indítja meg az 1774-ben kezdődött Mária Terézia-félc iskolareformok történetét „Geschichte der neuen Schul-rcformationcn in Ungam” címmel (lásd főleg az 1787/4. 5., 6. füzeteket).

95