Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Hausel Sándor: A Balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítónőképző története (1951-1959)
HAUSEL SÁNDOR A BALASSAGYARMATI ÁLLAMI TANÍTÓ- ÉS TANÍTÓNŐKÉPZŐ TÖRTÉNETE (1951-1959) Balassagyarmat történetében az elmúlt bő évszázad során három jelzővel is találkozhatunk. Nevezték kereskedő városnak', de ez a jellege a század húszas éveitől elhalványult vonzáskörzetének elvesztése miatt. A század első feléig hívták hivatalnokvárosnak1 2 lévén megyeszékhely, azonban eme jelzőjétől az 1950. évi megyeszékhely-áthelyezés ütötte el. Talán éppen azért, mert a történelem az előbbi kettőtől megfosztotta, keletkezhetett a harmadik, a napjainkban is hallható mintegy arculatformáló megnevezés: az iskolaváros3. Ezt az elnevezést igazolni látszanak a 90-es években történt iskolabővítések, illetve -építés. Az utóbbi száz évben az alsó és középfokú iskola sok típusa (felekezetiek, magán, állami, fiú, leány, polgári, népiskola, általános, kisegítő, zene-, gimnázium, tanonc-, szakmunkásképző, szakközép) volt Balassagyarmaton, amik sora 1951-ben egy újabb iskolatípussal gazdagodott; a középfokú tanítóképzővel. Tekintve, hogy Nógrád megye Trianon után egyetlen felsőfokú tanintézetét, a losonci Állami Tanítóképzőt elveszítette, felsőfokú képzés (ipari tagozat formájában) csak 1972-ben indult meg Salgótarjánban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Ezért a középfokú tanítóképző nagyobb jelentőséggel bírt az 50-es évek Nógrád megyéjében, ahol az 1951-52-es tanévben összesen 6 középiskola volt, mint a többi 64 hasonló intézmény szerte az országban. Különösen igaznak kell ezt a megállapítást elfogadnunk, ha figyelembe vesszük esetleges felsőfokú tanítóképző intézetté, illetve a 70-es években főiskolává válásának lehetőségét. 1 „A kereskedelem legtöbb ága képviselve volt a városban... A kereskedelemből és hitelből élők száma 1900-ban 1152 fő volt... A kereskedelem fellendülését...főleg a hiteléletben bekövetkező javulás mozdította elő.” Németh Béla - Gulya Pál: A kiegyezéstől a polgári demokratikus forradalomig. In: Balogh Sándor (szerk.): Balassagyarmat története 896-1962. Balassagyarmat, 1977. 211-212. o. 2 „Nálunk van főváros, mezőváros és hivatalváros. Balassagyarmat hivatalváros.” Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság. Bp., 1931.218. o. 5 1994-ben a városban 6 általános, 1 zene-, 4 közép- cs 1 szakmunkásképző iskola működött. 401
