Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Hausel Sándor: A Balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítónőképző története (1951-1959)

A tanítóképző létrejötte Balassagyarmaton

A balassagyarmati középfokú tanítóképző létrejötte a tanítóképzés hagyományos intézményrendszerének a felszámolásával függ össze. A helyébe létrehozott pedagógiai gimnáziumok és pedagógiai főiskolák nem tudták kielégíteni a megnövekedett igényeket. Újra tanítóképzőkké kellett őket szervezni az 1950. évi 43. tvr. alapján4. A rendelet meghatározta, hogy a tanítóképző négyéves szakiskola, amit érettségi zár le. Ezután 1 éves tanítói gyakorlat következik, ennek letelte után írásbeli és szóbeli tanítóképesítő vizsgát kell letenni, aminek eredményeként nyerhetnek tanítói oklevelet a jelöltek. A megyén belül a hely kiválasztásában szerepet játszhatott az akkor már félévszázados, rangos Balassi Bálint Gimnázium. A tanítóképző 1951-es megindulása előtt, az 1949-es tanévtől, pedagógiai gimnázium nem működött, amit Balassagyarmaton is a képző előzményének tekinthetnénk, mégis a városi iratokban5 ilyen néven szerepel az első években. Végül is 1951. szeptember 1-én indult meg az oktatás az Állami Tanító- és Tanítónőképzőben. Nyolc éves fennállása alatt neve kétszer változott meg. 1956-ban, amikor már elkezdődött leépítése, elnevezése Állami Tanítóképzőre változott, majd 1957. szeptember elsejétől neve Állami Tanítóképző és Leánygimnázium. Az oktatás a tanítóképzőben 1959-ben szűnt meg, s lett belőle a 2. sz. Állami Gimnázium6. 1952-ben az intézmény gyakorló iskolával bővült (a képző épületében volt), jelentésekben gyakran szerepel ezzel kiegészülve. Elnevezésével kapcsolatban érdemes még megjegyezni, hogy 1952-ben az igazgató kérését a Szondi György név felvételére a Minisztérium elutasította. Hegedűs Rajmund igazgató 1955-ben újra kísérletet tett arra, hogy az intézmény nevet kapjon. Miután Szondi György az időközben létrejött szakmunkásképző névadója lett, az igazgató levelében egy másik nevet javasolt: „A tanítóképző választása ezért Mikszáth Kálmánra esett. Úgy véljük, Mikszáth Kálmán egész élete, irodalmi munkássága lelkesítőleg hathat a leendő tanítókra. Ezért szeret- nők az ő nevét választani, Mikszáth Kálmánt példaképül odaállítani a tanulók

4 A magyar tanítóképzés általános problémáiról Bízó Gyula: Az általános iskolai nevelőképzés. In: Nevelésügyünk húsz éve 1945-1964. Bp., 1965. 419-450. o.

5 A városi költségvetési iratokban mint pedagógiai gimnázium vagy mint pedagogium szerepel.

6 Molnár János: Az iskola rövid története. In: A Szenl-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközép- iskola Évkönyve 1993/1994. 4. 1961-től Szántó Kovács János Gimnázium, 1969-tól Szántó Kovács János Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, 1972-tői Szántó Kovács János Szakközépiskola, 1984-től Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskola, 1994-töl Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola.

402