Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Németh József: Egy dunántúli kisváros és gimnáziuma. A zalaegerszegi gimnázium története, alapításától az első világháborúig

Bencsik János előbb tengerészeti akadémiát végzett, két évig tengerész, utána iratkozott az egyetemre. Több helyen tanított, hosszabb ideig Nagybányán, ahol tanártársa, Németh József naplójában részletes jellemzést írt róla, egyik tanítványa, Tersánszky Jenő le is rajzolta. A naplóíró kolléga fia ismertebb: Németh László író, a rajzoló tanítvány is inkább íróként vált híressé.

Bencsik Jánossal együtt helyezték Egerszegre Haerter Adámot. Mindössze 26 éves, de már tanársegéd volt az egyetem növénytani tanszékén. 7 egerszegi év után Ceglédre került, ahol 1940-ig megbecsült pedagógus volt.

1900-tól 1924-ig, közte 7 évet Fiúméban, tanított Vida Sándor. Szabályos mássalhangzó megfelelés a magyar és a vogul-osztják nyelvekben című disz- szertációval kezdte tudományos pályáját, de a magyar kulturális élet inkább bölcselőként, filozófiai művek fordítójaként tartja számon.

Suszter Oszkár tanár úr 1901-ben 23 éves ifjúként kezdett tanítani. Nagyszebenben született, ott még Schuszternck írta nevét. Egyetlen pozsonyi esztendőt leszámítva hűséges egerszegivé vált. 1936-ban ment nyugdíjba, a városba érkezésétől számítva pontosan 50 esztendőre halt meg, s tanítványai 30 évvel később róla elnevezett díjat alapítottak.

Erdős Tivadart 20 éves koráig Tiringemc.k hívták, Eötvös kollégista volt, a század első éveiben latint is tanított Zalában. Innét Lúgosra, Besztercebányára, Bártfára helyezték. Figyelmet keltett városunkban is, későbbi sorsa sem érdektelen. Már 46 éves, amikor elvégzi a Zeneakadémiát. 72 zenemű, görög, olasz, latin, francia, német nyelvkönyvek szerzőjeként 1934-ben Gyöngyösön ment nyugdíjba.

A modem irodalom és művészetek elkötelezettje volt Kulcsár Gyula. 1907— 14 között volt az iskola tanára. Regényt, fogalmazási kézikönyvet, pedagógiai, nyelvészeti tanulmányokat írt, előadásokat tartott a modem képzőművészetről. Az ő révén szólaltak meg először Egerszegen Ady, Babits, Juhász Gyula, Kosztolányi, Oláh Gábor versei. 1914-ben behívták katonának, s már nem olvashatta a számára kedves Ady sorait: „Az iszonyúság a lclkckrc / Kaján örömmel ráhajolt”, — mert 1915 elején ő is a háború áldozata lett.

Szerencsésen visszatért a harctérről Marton Boldizsár. Ez időben ö volt az egyetlen zalai a tanári karban: szülei kiskomáromi parasztemberek. Tollforgató ember maga is, ö veszi észre bérmafia, Keresztury Dezső tehetségét. 1925-ben belépett a karmelita rendbe, jámbor életű, legendás hírű szerzetes lett, kiváló hitszónok. Rendje 1975-ben megkezdte az előkészületeket boldoggá avatására.

Tapasztalatban, életútban, további pályáját tekintve is rendkívül sokszínű, vibrálóan érdekes testület alakult ki. A tanáriban jól megfért egymás mellett a katolikus, a református, az evangélikus, az unitárius, a zsidó tanár. Nem nagyon