Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény
A lányok jobb iskolai teljesítményét részben azzal lehet magyarázni, hogy a fiúknál jóval nagyobb részük származott középosztálybeli, illetve a polgárosodásban elöljáró kispolgári családból, amelyek mindent megteltek azért, hogy fiúgyermekeiket középiskolába küldjék, és lánygyermekeiknek is az eleminél magasabb szintű oktatást nyújtsanak. Feltételezhető tehát, hogy a lányok több kulturális tőkét hoztak otthonról, és több szellemi segítséget is kaphattak. Az sem kizárt, hogy ezek a családok magát a tanulást is fontosabbnak tartották, és nemcsak a végbizonyítvány érdekelte őket, ezért jobb teljesítményt vártak el gyermekeiktől. A keresztény lányok a német kivételével minden tárgyból jobban tanultak, mint a zsidók, ami a zsidó és keresztény családok eltérő oktatási stratégiájával függ össze. A zsidó szülők a keresztényeknél fontosabbnak tartották lánygyermekeik iskoláztatását, ezért nagyobb arányban íratták be lányaikat a polgáriba — a zsidó lányok 1,9-szeresen voltak felülreprezentálva, míg a zsidó fiúk csak 1,4-szeresen — függetlenül a lányok szellemi képességeitől és szorgalmától. A keresztény lányok ezzel szemben feltehetően felülszelektáltak voltak, azaz a keresztény szülők csak az ígéretesebb lánygyermekeket járatták polgári iskolába, így nem meglepő, hogy ők jobb jegyeket szereztek. Azt azonban meg kell említeni, hogy a keresztény lányok csak a készségtárgyakban, mint például a testnevelés, kézimunka, rajz, stb. mutattak fel (statisztikailag) szignifikánsan jobb teljesítményt a zsidóknál. Ez talán abból fakadhat, hogy a zsidó családokban nagyobb hangsúlyt fektettek a módszeres tanuláson alapuló tárgyakra, mint az ügyességen múló készségtárgyakra — bár ez a zsidó lánytanulók alulszelektáltsága miatt az érdemjegyekben nemigen mutatkozik meg. Amint arra már fentebb utaltunk, az egyetlen tárgy, amelyben a zsidók szignifíkánsabban jobban teljesítettek, mint a keresztények, a német volt. Ez természetesen nem túl meglepő, hiszen sokuk többnyelvű családból jöhetett, ahol egyrészt már a polgáriba kerülése előtt elsajátított bizonyos szintű német nyelvtudást (vagy jiddist26), másrészt némi nyelvtanulási gyakorlatra is szert tehetett a vallásgyakorláshoz szükséges héber tanulásán keresztül. A némettudás bizonyos, a zsidók körében elterjedt szakmákban (pl. kereskedelem) is igen hasznos volt, és ez a felismerés is jobb tanulásra késztethette a zsidó diákokat, és azon belül is elsősorban a fiúkat. 26 Az iskolai anyakönyvek az anyanyelv mellett a második nyelvet is feltüntetik, cs nem kizárt, hogy a zsidó tanulók egy része, aki otthon jiddist beszelt vagy legalábbis hallott, a németet jelölte meg második nyelvként. 395
