Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény

9. táblázat

Első és negyedik osztályos fiútanulók átlagosztályzatai felekezet szerint a községi polgárikban27

Első osztály

Negyedik osztály

Tantárgyak

1

Zsidók

2

Keresztények

1

Zsidók

2

Keresztények

Magyar nyelv

3,57

3,46

3,07

3,31

Német nyelv

3,31*

3,56

3,15*

3,50

Földrajz

3,42

3,26

3,00

3,06

Történelem3,05

3,08

Számtan

3,34

3,24

3,06

3,11

Természetrajz

3,06

3,01

3,16

3,01

Természettan3,29

3,26

Könyvvitel2,94

3,00

Szabadkézi rajz

3,36

2,86*

3,02

2,51*

Mértani rajz

3,50

3,10*

3,08

2,84

Ének

3,31

3,19

2,97

3,21

Testnevelés

2,95

2,60*

2,61

2,17*

Szépírás

3,22

2,97** A különbség statisztikailag szignifikáns.

A lányokkal szemben, akiknél a zsidó diákok teljesítménye negyedik osztályban is alatta marad a keresztény tanulókénak, a fiúknál azt figyelhetjük meg, hogy a zsidók, akik elsőben szinte minden tárgyból alulmaradtak a keresztényekkel szemben, negyedikre sok tárgyban utolérték őket, és több tárgyból jobban is teljesítettek (kivéve a készségtárgyakat, amire talán hasonló magyarázat adható, mint a lányok esetében). Feltételezhetjük, hogy a zsidó polgáristák kevésbé polgárosult környezetből érkeztek, mint a keresztények, mivel a zsidó kispolgárság — és azon belül is a polgárosultabb családok — jelentős része középiskolába íratta be fiúgyermekét. így tehát a polgáriba kerülő zsidó fiúk valószínűleg kevesebb, az iskolai teljesítményt segítő kulturális tudást hoztak otthonról, mint keresztény társaik, és időre volt szükségük, hogy ezt a

27 A fiútanulóknál csak a községi iskolába járók jegyeit használtam az átlagolásnál, hogy elkerüljem azokat a torzításokat, amelyek abból adódhatnak, hogy a fclckczctek közül csak az izraelita tartott fenn polgári fiúiskolát.

396