Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény

magánúton). Az iskolákban szervezett külön németórákra valamivel nagyobb számban jártak keresztény gyerekek, mint zsidók, ami feltehetően azzal függ össze, hogy a zsidók nagyobb része már saját családjában szert tett egy bizonyos szintű némettudásra.

Az alábbiakban a rendes tantárgyakból elért iskolai eredményekkel foglalkozom, és megpróbálok magyarázatot találni a nemek és a nemeken belül a felekezetek közötti teljesítménykülönbségekre. Ezen a ponton a felekezeti különbségeket még nem tudom értelmezni minden egyes tantárgy esetében, mindazonáltal szeretnék néhány általános észrevételt fűzni a jegyekhez. A fiú és lánytanulókat egyrészt azért választottam külön, mert a lányok (statisztikailag) szignifikánsan jobban tanultak minden tárgyból, mint a fiúk, másrészt azért, mert a felekezeti eltérések változása első és negyedik osztály között más mintát követ, és ez egy minden tanulót egybevonó táblázatban nem mutatkozna meg.

8. táblázat

Első és negyedik osztályos lánytanulók átlagosztályzatai felekezet szerint az összes polgáriban

Első osztály

Negyedik osztály

Tantárgyak

1

Zsidók

2

Keresztények

1

Zsidók

2

Keresztények

Magyar nyelv

2,63

2,62

2,42

2,32

Német nyelv

2,33*

2,52

2,41

2,57

Földrajz

2,78

2,64Történelem2,20

2,18

Számtan

2,73

2,68

2,61

2,57

Természetrajz

2,64

2,47Természettan2,74

2,62

Gazdaságtan2,31

2,25

Rajz

2,66

2,34*

2,30

2,11*

Kézimunka

2,50

2,02*

2,16

1,75*

Ének

2,42

2,25*

2,00

1,74*

Testnevelés

2,12

1,82*

2,04

1,65*

Szépírás

2,53

2,23** A különbség statisztikailag szignifikáns.

394