Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Németh József: Egy dunántúli kisváros és gimnáziuma. A zalaegerszegi gimnázium története, alapításától az első világháborúig
A rangos testület A tekintélyt sugalló iskolában rendkívül sokszínű, jól képzett, így hamarosan megbecsülést is szerzeni képes testület tanított. Elsőként Tuczy János érkezett. 36 éves, latin—történelem szakos, korábban ciszterci, majd minorita novicius, az egyetemet már világiként fejezte be. Gyulafehérváron, Sátoraljaújhelyen, végül Szegeden szerzett gyakorlatot. Természetes, hogy igényeit a szegedi körülményekhez mérte. Az első igazgató Vidovich Bonaventura volt. Közel járt már a hatvanhoz, matematika-fizika szakos, s Nagyvárad eleven, pezsgő légkörét hozta az akkor még csak éledező zalai kisvárosba. Alig két évig maradt itt, sok nyomot nem, de a nagyobb igényt, a nagyobb távlatok kereséséi, örökül hagyhatta. Utóda Medgyesi Lajos, majdnem 23 esztendőt tökölt az iskola élén. A Szepességben született, szülőhelyén jobbára csak német és szlovák szót hallott, 1883-ig őt is Morgenbessemék szólították. Már új nevén érkezett Szabadkára, Kosztolányi Dezső apjának kollégája volt. Innét Váradra került, majd Kaposvárra helyezték, ahol iskolai kötelmei mellett rendbe tette a város könyvtárát. Latint és németet tanított. Még 1895-ben érkezett Fiilep Imre magyar-latin szakos tanár is. Ekkor 35 éves, hat esztendeig a Károlyi családnál volt nevelő, majd Debrecenben, Mezőtúron a református gimnázium tanára. A kor színvonalas folyóiratában, az Egyetemes Philológiai Közlönyben tanulmányt közölt Gyöngyösi Istvánról. Egy évtizedig maradt Zalában, innét Nagybányára pályázott. Az egyik legszínesebb egyéniség Borbély György volt. Erdélyi unitárius, Aranyosrákost vallotta szülőhelyének. Jeles sportember, körbegyalogolta az akkor még jóval nagyobb Magyarországot. Kerékpáron jutott el Párizsba, haza Turin felé jött, hogy láthassa Kossuth Lajost. Több, mint negyedszázadot töltött a gimnáziumban, utána nyugdíjasként még egy évtizedig nagy szerepet játszott a város életében. Tanítványaiban tán kevesebb, a megyeszékhely életében annál több nyomot hagyott. Sebők Samu 41 évesen került Egerszegre. Árva megyében született, földrajztermészetrajz szakos diplomája volt, de a műegyetemen is hallgatott előadásokat. Volt a budapesti zsidó hitközség hittanára, mire városunkba érkezett, már nem Schlezingernek hívták. Öt évig maradt itt, innét Fogarasra került, de mire 1908- ban Babits Mihályt is odahelyezték, ő már Borbély György hajdani tordai iskolájában tanított. Mihálovits Béla korábban Perzsiában volt nevelő, magas perzsa kitüntetés tulajdonosa. 38
