Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény

középosztály éthoszát testesíthette meg bizonyos mértékig, és bár a felekezeti iskola nem emelte fel a gyermekeket a keresztény középosztályba, az úri mentalitás és gondolkodásmód elsajátítása azt az illúziót kelthette, hogy közelebb kerültek ehhez az osztályhoz. A zsidó szülök az izraelita hitközség polgári iskoláitól feltehetően azt várták, hogy a zsidó vallási és életmódbeli hagyományokat és értékrendet közvetíti gyerekeiknek. Bár a szabadértelmiség általában a szekularizáltabb rétegek közé tartozik, a mintába bekerült zsidó értelmiségi szülők többsége a hitközségi polgáriba járatta gyermekeit, ami azzal magyarázható, hogy hitközségi alkalmazottak voltak.19

A polgári iskolai tanulók vallási összetétele

A dolgozat elején már röviden vázoltam, hogy milyen mértékben vettek részt a különböző felekezetű családok a polgári iskolai oktatásban. Ebben a részben azokban a foglalkozási kategóriákban fogom megvizsgálni a különböző felekc- zetűek eltérő iskoláztatási stratégiáját, amelyek viszonylag erősen (1,5-szörösen) alul- vagy felülreprezentáltak voltak a polgáriban.20 Ennek megfelelően a következő csoportokat veszem szemügyre: önálló kisiparosok és kiskereskedők, kereskedelmi alkalmazottak és alsószintű köztisztvisclők/közalkalmazottak.21

19 A mintába bekerült református polgári annyiban eltér a többi felekezeti iskolától, hogy ide zsidók cs keresztények egyaránt jártak. Bár egy iskola alapján nem nagyon lehet általános megállapításokat tenni a protestáns iskolákat illetően, mégis szeretnék néhány hozzávetőleges megjegyzést fűzni a Skót Misszió által fenntartott polgárihoz. Feltételezhető, hogy a református polgári zsidó diákjai olyan családokból jöttek, amelyek már valamennyire eltávolodtak a zsidó hagyományoktól (ez persze nem feltétlenül jelenti a vallási hagyományok teljes elutasítását, hiszen a protestánsok viszonylag toleránsak voltak a máshitiíckkcl szemben), és részben a fent tárgyalt okok (stabil világnézet és értékrend), részben az iskola hírneve — mint erős vagy gyenge és könnyen elvégezhető iskola (az érdemjegyekben található anomáliák alapján egyik feltételezés sem zárható ki) — vonzhatta ide.

20 Az egyes foglalkozási kategóriák felekezeti megoszlására vonatkozó adatok a Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának Közleményei 56. kötetéből származnak.

21 Mivel az clemszám mind a szabadértclmiség, mind az őstermelő/napszámos kategóriában nagyon alacsony, így nem százalékolható, ezzel a két foglalkozási csoporttal csak itt foglalkozom. A mintába bekerült 26 szabadértclmiségi szülőnek több, mint a fele zsidó (míg a budapesti szabadértelmiségnek csak mintegy 50 %-a), ami azzal hozható összefüggésbe, hogy nagyobb részük az izraelita hitközség alkalmazottja volt, és elsősorban lánygyermekeiket íratták a polgáriba. A 15 őstermelő/napszámos közül 7 volt zsidó, míg a budapesti statisztikákban c rétegnek csak mintegy 5,6 %-a volt az. Ez arra enged következtetni, hogy az alacsonyabb osz383