Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény

4. táblázat

Az első osztályos tanulók felekezeti megoszlása az apa foglalkozása szerint

(1909/10)

Foglalkozási csoport

Zsidó

N=460

Keresztény N=710 ;

Önálló iparos és kereskedő

47,6

52,4- ebből iparos

37,3

62,7- ebből kereskedő

68,6

31,4

Ipari és kereskedelmi alkalmazott

50,0

50,0- ebből kis- és nagy29,7

70,3

iparban- ebből kereskedelemben

83,2

16,8

Szolgaszerepek

14,4

85,6- magánszférában

29,4

70,6- állami szférában

6,3

93,7

Alsószintű köztisztvise- lő/közalkalmazott

22,2

77,8

Közép- és felsőszintű köztisztviselő

16,7

83,3

Magántisztviselő

51,9

48,1

Szabadértelmiség

61,5

38,5

Magasabb szintű egzisztenciák

50,0

50,0

Őstermelő, napszámos

31,8

68,2

Egyéb

50,0

50,0

Az önálló kisiparoscsaládból származó elsős gyerekek vallási megoszlása nagyjából megfelel a budapesti kisipari önállók vallási megoszlásának, akiknek 1/3-a volt zsidó, és 2/3-a keresztény. Ez azt jelzi, hogy a kisiparosok egy része felekezetre való tekintet nélkül fontosnak tartotta a polgári iskolai végzettséget, amely kismértékű szakmai-társadalmi és gazdasági mobilitást biztosíthatott a

tálybcli szegény zsidók többet fektettek be gyermekeik oktatásába, mint az ugyanezen rétegből származó keresztények.

384