Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény
3. táblázat Az apák társadalmi-foglalkozási megoszlása az iskola fenntartója szerint (1909/10, első osztályosok) Foglalkozási csoport Községi N=960 Felekezeti N=191 Magán* N=19 Önálló iparos és kereskedő 28,6 40,8 36,7 — ebből iparos 19,8 26,7- ebből kereskedő 8,8 14,1 Ipari és kereskedelmi alkalmazott 27,2 17,8 15,8- ebből kis- és nagyiparban 18,1 5,2 5,3- ebből kereskedelemben 9,1 12,6 10,5 Szolgaszerepek 13,7 7,8Alsószintű köztisztviselő/ közalkalmazott 8,4 4,7 ~ Közép- és felsőszintű köztisztviselő 10,3 10,5 5,3 Magántisztviselő 6,6 5,8 15,8 Szabadértelmiség 0,7 7,9 21,1 Magasabb szintű egzisztenciák 1,7 3,7 5,3 Őstermelő, napszámos 2,2 0,5Egyéb 0,6 0,5Összesen 100,0 100,0 100,0 * A reprezentatív mintába csak 22 magánpolgáriba járó tanuló kerülhetett be (akik közül hármat az anyjuk tartott el, ők tehát nem szerepelnek a táblázatban). Bár ilyen kis elemszám eseten nem szoktak százalékolni, az összehasonlítás kedvéért mégis feltüntettem a százalékokat a táblázatban, a magániskolák rckrutációját azonban nem lehet önállóan elemezni egy osztály alapján. A 3. táblázatból kiszámítható, hogy a községi iskolákban az apák 57 %-a tartozott a polgárosultabb rétegekhez. Ezzel szemben a felekezeti iskolákban 81 %-uk, a magániskolában pedig 19 apából 18 (ez az adat akkor is figyelemreméltó, ha nem is tekinthetjük általános tendenciának, hiszen egyetlen iskola egyetlen osztályáról van szó). Ezt a jelenséget azzal lehet magyarázni, hogy csak a polgárosultabb rétegek tartották fontosnak azt, hogy a gyermekek egy egységes világképet és értékrendet sajátítsanak el az iskolai szocializáción keresztül, amely a modernitásban lassanként háttérbe kezdte szorítani az elsődleges családi szocializációt. A keresztény szülök számára a felekezeti iskola a keresztény úri 382
