Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Söptei Imre: Alapítás - fenntartás - működtetés. Viták az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Polgári Fi- és Leányiskola anyagi ügyei körül (1872-1948)

A város 1874-ben valóban nem keresett kibúvót, nem úgy még 1872-ben. A megye tanfelügyelőjének kérdésére válaszolva úgy ítélték meg, hogy a városban működő 6 osztályos katolikus felső „néptanoda” megfelel a törvény által a városra rótt követelményeknek.10 11 A már említett törvény 59. paragrafusa azonban azt írta elő, hogy az 5000 lakosúnál nagyobb települések felsőbb népiskolát vagy polgári iskolát kötelesek alapítani, ezek felállításához államsegélyt is előirányozott.11 Mindössze a választás lehetősége állt tehát a vezetés előtt. A kisebb rossz mellett döntöttek. A felsőbb népiskola ugyanis szorosan kapcsolódott volna a városi katolikus elemi iskolához, amelyet kegyúri jogon a városnak kellett teljes egészében fenntartania, az új intézmény finanszírozása is, a város amúgy is üres kasszáját terhelte volna. így a polgári iskola mellett döntöttek, aminek felállításához igénybe vehették az állami segélyalapot is.12

1874. július 15-én kelt Vallás- és Közoktatási Minisztérium (VKM) által küldött felszólításra, a városi közgyűlés a következő választ adta. Hajlandók felállítani egy polgári iskolát 8 rendes tanárral, amelyben a fiúk 4 évig, a leányok 3 évig tanulhatnak. Ennek céljaira felajánlottak „egyre mindenkorra” 1000 Ft-ot, amit tőkésítenének éves 6%-os kamattal. A kiadásokhoz pedig évenként 1500 Ft-ot biztosítottak volna. Lemondtak a megállapított 4 Ft tandíjról, 50 kr beiratkozási díjról, könyvtári egylet díjairól és a büntetéspénzekről. Ugyanakkor elvárták, hogy a felállítással, fenntartással és berendezéssel járó összes kiadásokat a VKM az országos alapból viselje, valamint épületről is maga gondoskodjon. Mindezeket arra való hivatkozással, hogy a város „az itteni felekezeti iskolák fenntartásához már is 17 1/2 %val járul, lakosságának adóképessége e czélra törvény szerint nagyobb városban igénybe [nem] vétethetnék”.13 A miniszter Trefort Ágoston ezt nem fogadta el, mert alapfeltétele volt, hogy a város biztosítson épületet, ennek fejében viszont felmentette a közgyűlést előzőleg vállalt kötelezettségei alól. Ez a megoldás a városnak előnyösebb volt, kisebb költséggel járt. Ennek tudatában érthető, hogy miért fogadta cl annyira készségesen a város vezetése és a közgyűlés az új feltételeket.

Több mint egy év telt el az előkészítéssel, míg aztán 1875. november 29-én Takács Lajos főispán elnökletével rendkívüli gyűlést tartott a város törvényhatósági bizottsága. Ezen mutatták be azt a szerződés tervezetet, amelyben megegyeztek az evangélikus konventtel a Várkörön található, 1841-ben épített, 2

10 VaMLKFL. Jk. 1641/1872.

11 1868:38. te. Magyar törvénytár. 1836-68. évi törvénycikkek. Bp., 1896. 458. o.

12 VaML KFL. Jk. 1875. november 29. sz. n.

13 VaMLKFL. Jk. 1454/1874.

351