Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Söptei Imre: Alapítás - fenntartás - működtetés. Viták az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Polgári Fi- és Leányiskola anyagi ügyei körül (1872-1948)

emeletes ház megvételéről. Kedvező volt a vétel, mert a 31500 Ft értékű házat 26000 Ft-ért kapták meg, 10 éves részletfizetési lehetőséggel, így a szükséges átalakításra költött 4000 Ft-tal együtt is, értékén alul jutottak hozzá. Egy új épület felépítésére legalább 40000 Ft-ot kellett volna kiadnia a városnak. Ráadá­sul a Kőszegi Takarékpénztár által, reáliskola felállítására elkülönített 10000 Ft- ot is sikerült megszerezni e célra. A városnak mindössze 16000 Ft-ba került az épület, és a kifizetést csak 1878-tól kellett elkezdeni. A házban található lakások és üzlethelyiségek bérleti díja is a várost illette, ez a törlesztés egy részét bizto­sította. Bierbaucr Mihály polgármester által végzett számítások szerint a város terhei az eredetileg felajánlott évi 1500 helyett csak 700 Ft-ot tettek ki. Ugyanekkor fogalmazta meg a közgyűlés a VKM felé a felállítandó intézettel kapcsolatos feltételeit is. Ennek értelmében a város a „...4 osztályos polg. fi és 3 oszt. polgári leányiskola elhelyezése czéljára szükséges épület állítását és fentartását magára vállalta...”. Ennek fejében azt várták, hogy az „...említett kettős intézetnél alkalmazandó összes tanerők fizetésével továbbá az iskoláknak a szükséges tanszerekkeli felszerelése és fenntartása, szóval irt iskoláknak lé­tesítése és fenntartása körül felmerülendő mindazon kiadásokkal, melyek nem kizárólag az iskolák elhelyezése czéljára szükséges épület meg szerzésével és fentartásával...” kapcsolatosak „...a m. állam pénztárból...” fizetik. A későbbiek­ben ez a rész szolgált alapul az iskolafenntartás vitáihoz. A város tehát az épület fenntartását vállalta csak magára, a működtetését az államtól várta. A további pontokban a város kérte a felállítandó iskolaszék számára a tanárok kinevezésé­nél kijelölés, valamint a tandíj megállapításának jogát.14 A miniszter 1876. január 9-én kelt 324. számú rendeletében kijelentette, hogy az 1868. évi népoktatási törvény értelmében ugyan az első fokú hatóságot az iskolaszék gyakorolja, de mivel a tanítók a fizetésüket az állampénztárból kapják, ezért a kijelölés joga is a minisztériumot illeti meg. A fenntartást azzal a feltétellel vállalta, hogy a beszedett tandíjakat azonnal, az épület bérleti díjait pedig a vételár kifizetése után köteles a város átadni. Ezzel tulajdonképpen elfogadta a működtetést. Ugyanakkor nyilatkozatot akart kicsikarni a várostól, hogy anyagi helyzetének javulása esetén az „...állam részéről kezdetben elválla­landó terheken lehetőleg könnyítteni fog...”. A vallásoktatásra a helyi felckeze- teket kötelezte a törvény értelmében. A város vezetése ebbe ellenvetés nélkül beleegyezett, bár a felekezeteken keresztül ez a költség is őket terhelte, és utasításokat adott a ház átalakítására. Annyit jegyeztek meg, hogy mivel a „hasznot hajtó helyiségek utáni jövedelmek a vétár kamat járandóságát koránt­14 VaML KFL. Jk. 1875. november 29. sz. n. 352

Next

/
Oldalképek
Tartalom