Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Söptei Imre: Alapítás - fenntartás - működtetés. Viták az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Polgári Fi- és Leányiskola anyagi ügyei körül (1872-1948)
A polgári iskolákat az 1868. évi 38. törvénycikk az ún. Népiskolai törvény 67-79. paragrafusai alapján hozták létre Magyarországon'1. Ezt a törvényt alapvetően az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter báró Eötvös József nevéhez kötötték, de a polgári iskolákról szóló rész kidolgozása inkább Csengery Antal munkája volt. Ezt a kettősséget mutatja maga az iskolatípus bizonytalan jogállása is. A „Népiskolai törvényben” való megjelenés kizárhatná a középiskolai jelleget, de az, hogy a 4 elemi elvégzése után, 10 éves kortól léphettek ide a tanulók, valamint a gimnáziumokkal és a reáliskolákkal meglevő átjárhatóság (különbözeti vizsgákkal az idegen nyelvi tárgyakból) mégis ennek ellenkezőjét mutatja. Csengery szándékait tükrözi későbbi megfogalmazása is. „Van a nemzetnek egy nagy osztálya a melynek szellemi szükségét az elemi oktatás távolról sem elégíti ki... e szükség érzete idézte elő hazánkban is a polgári iskolát, nem a polgári rendről vevén nevét, hanem onnan, hogy azt az általános műveltséget van hivatva megadni, a melyre egy tudományos pályára nem törekvő, jobb módú, müveit magyar állampolgárnak nélkülözhetetlen szüksége van... A polgári iskola mint középiskola... ugyanazon tárgyakat tanitja, a melyeket a tudós középiskola alsóbb osztályai...”6 7 A fenti Csengery idézet alapján azt mondhatjuk, hogy a korabeli városok középrétegének szüksége lehetett ilyen típusú iskolára. Igény Kőszegen is volt rá, csak anyagiak nem a megvalósítására. Ezért rászorult az állam segítségére. Az alapításnál a város meglepően nagy segítséget kapott a minisztériumtól. A miértre talán választ ad a város főispánjának a miniszterhez, az iskolaépület megvásárlásakor írt levelének részlete: „Miután a magyar államnak nemzetiségi szempontból tekintve az ügyet: itt e” ponton Kőszeg városában Magyar Polgári Oskola fel állittasában: fontos érdeke forog fenn — bátor vagyok Nagy méltóságodat: hivatalos tisztelettel megkérni méltóztasson... mielőbb akként intézkedni: hogy az ügy végmegoldást nyerhessen és ezen Tanintézet a jövő év elején működését megkezdhesse”.8 Ugyancsak Takács Lajos írta Tisza Kálmánnak, mint a belügyekkel foglalkozó miniszterelnöknek, hogy a „városban annyira kívánatos Magyar Polgári Oskola hova hamarább felállítható legyen”9. Tetten érhető tehát a magyarosító szándék. 6 1868:38. te. Magyar törvénytár 1836-1868. évi törvénycikkek. Bp., 1896.459-461. o. 7 Csengery Antal: A magyar közoktatás és közmivelődés némely főbb kérdéseiről. Bp. 1880. 82., 83. cs 92. o. 8 VaML Szombathely. Vasvármegye Főispánjának iratai. Általános iratok. 239/1875. 9 VaML Szombathely. Vasvármegye Főispánjának iratai. Általános iratok. 240/1875. 350
