Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása
24 %-kal szemben és 46 %, 68 %-kal szemben). A különbséget az alacsonyabb beosztású alkalmazottaknak az akadémisták közötti elenyésző aránya egyenlíti ki. A Kereskedelmi Akadémia tehát — valószínűleg a rekrutáció oldaláról is —, de hallgatóinak későbbi pályája szempontjából mindenképp, a többi felsőkereskedelminél magasabb társadalmi helyzetű rétegek iskolája volt. Budapest vonatkozásában megerősíteni látszik az a feltételezés, hogy a Kereskedelmi Akadémiára a cégeket nem tovább vivő fiúkat küldték az a tény is, hogy 1929-ben — ekkor az önálló kereskedők 62 %-a 45 évesnél idősebb volt, tehát még a Kereskedelmi Akadémiáról a mintában szereplő nemzedékek egy jelentős része aktív volt — az önálló kereskedőkből mindössze 12,6 % járt felsőkereskedelmi fiúiskolába, ráadásul csak 8,7 %-uk végezte el az iskola mind a négy osztályát.23 Ez azt jelenti, hogy a kereskedőknek a felsőkereskedelmi nem volt tipikus iskolájuk és ez talán áll a Kereskedelmi Akadémiára is. Ugyanakkor a magántisztviselők között a felsőkereskedelmit végzettek aránya 43 %, tehát lényegesen magasabb, mint a kereskedőknél.24 A magántisztviselők apái között általában — ugyanebben a korszakban — 46 % volt az önállóak aránya,25 míg az akadémiát végzett magántisztviselők között 76 % volt ez az arány. E két utóbbi megállapítás azt valószínűsíti, hogy a felsőkereskedelmik nagyrészt a tisztviselői pálya felé bocsátották ki diákjaikat, mégpedig tekintélyes részben önálló apáktól származó diákokat. A Kereskedelmi Akadémia elég egyenes utat biztosított a tisztviselői pályákhoz, és úgy tűnik, kimondottan az önállóak gyermekei számára, és valószinűleg kedvezőbb karrieresélyeket nyújtott a többi felsőkereskedelminél.26 Ezt erősíti meg az a tény is, hogy az 1929-ben Budapesten dolgozó felsőkereskedelmit végzett gyárvezetők 30 %-a a Kereskedelmi Akadémiát végezte el27, míg az összes végzett felsőkereskedelmi között 1910-ig az akadémisták csak 14,6 %-ot tettek ki. A kereskedők között Budapesten — ugyancsak 1929-ben — 75 % volt az önálló apától származók aránya,28 ami alacsonyabb lényegesen, mint az Akadé23 Laky Dezső: A kereskedők szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Bp. [é. n.] Statisztikai közlemények. 110-111. és 262. o. 24 Hoffman Dezső: i. m. 74. o. 25 Uo. 217. o. 26 Elképzelhető, hogy az ünnepi kiadványból éppen az alacsonyabb társadalmi helyzetben lévő egykori akadémisták maradtak ki, a kisegzisztenciák gyerekeinek alul reprezentáltsága a két forrásból azonosítottak körében azonban nem akkora, hogy az teljesen magyarázná a fenti különbségeket. 27 A főváros polgári népességének szociális és gazdasági viszonyai. Bp., 1935. 666. o. 28 Laky Dezső: i. m. 181. o. 327
