Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása
miát végzettek közötti található önállóak esetében ez az arány (94 %), ami azt mutatja, hogy az iskolából a tisztviselő pályák felé vivő elég egyenes út nem akadályozta az önállóság megőrzését sem azoknál, akik ezt célozták meg, illetve akiknek ezt öröksége lehetővé tette. Összességében elmondható tehát, hogy a Kereskedelmi Akadémia elsősorban a gazdaságban tevékenykedő önállóak — többségben izraeliták és jelentős arányban vidékiek — gyerekeinek iskolája volt, amely elsősorban a tisztviselői pályákra orientált képzést nyújtott, amely önmagában nem volt alkalmas arra, hogy a közepes, felsőbb tisztviselői pozíciók fölé emelje a volt hallgatókat. Erre a szintre azonban a többi felsőkereskedelmi iskolánál sokkal nagyobb valószínűséggel jutatta el volt hallgatóit. Az iskoláztatás a jóhírü Kereskedelmi Akadémián valószínűleg sikeres, esetleg sokak számára az önálló cég fenntartásánál ígéretesebb stratégiai választás volt. Ettől a képtől csak az iskola körülbelül első tizenöt évében bontakozik ki eltérő kép, amikor még számottevőbb arányban kerültek ki tulajdonosok is az akadémiáról, és amikor még olyan gazdag családok is a Kereskedelmi Akadémiára küldték fiaikat, akik később a gimnáziumokat részesítették előnyben, illetve felsőfokú képzést biztosítottak gyermekeiknek. Az eddigi eredmények további vizsgálódásokat tesznek szükségessé, amelyeket részben már megkezdtünk. A további kutatások egyrészt az eddigi adatbázis továbbfejlesztését célozhatják a Kereskedelmi Akadémia hallgatóinak — szintén az iskola által kiadott — 1896-os listájának feldolgozásával, illetve az eddigi eredmények értelmezését segíthetik az egyes életpályák elemzéseivel. A Kereskedelmi Akadémia helyének pontos feltérképezése is szükséges lenne a mobilitási tendenciák közelebbi értelmezéséhez; tehát meg kellene állapítani, hogy milyen más alternatívák közül választották az akadémiai oktatást azok, akik azt választották, illetve megvizsgálni, hogy egy családon belül esetlegesen több gyerek közül melyik került az Akadémiára, és milyen pálya jutott akkor a többi gyereknek. Az egyéni életpályák elemzése mellett ehhez az alternatívaként felmerülő iskolák, mindenekelőtt a többi felsőkereskedelmi iskola diákságából vett minta szükséges. 328
