Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása
A későbbi időkben viszont, amikor már az iskola diákjainak többsége biztosan a tisztviselői pályák felé orientálódott, a lemorzsolódás csökkent is — 15 % körül volt — jeléül annak, hogy a bizonyítvány a nagy vállalatok bürokratikus szervezetében való érvényesüléshez fontos volt. A tisztviselői orientáció, a kereskedelmi akadémisták tisztviselői pályákon való elhelyezkedésének nagy aránya különösen magasnak tűnik, tekintetbe véve, hogy az önállóak aránya a dualizmus idején végig nem csökkent,20 Budapesten pedig az önálló kereskedők száma végig nőtt. Ez megint csak azt valószínűsíti, hogy a Kereskedelmi Akadémiát a nem önálló pályára szánt fiúk látogatták, ugyanakkor azonban az is elképzelhető, hogy éppenséggel a középiskolát nem végzettek kényszerültek önállóak maradni, a tisztviselői pályához szükséges képzettség hiányában.21 A Kereskedelmi Akadémiáról kikerült főtisztviselők, banktisztviselők és a tisztviselők egy részének anyagi helyzete, presztízse minden bizonnyal felette volt az önállóak számos csoportjának. Az, hogy az iskolából kikerült diákok nem elsősorban kereskedők lettek, nemcsak a Kereskedelmi Akadémiára volt jellemző, hanem általában a felsőkereskedelmikre. Azzal, hogy a felsőkereskedelmik általában a tisztviselői pályákra készítettek fel a kortársak is tisztában voltak, mint az kiderül a múlt század 90-es éveiben a felsökcreskedelmik reformja előtt lezajló vitákból (ekkoriban egy olyan javaslat is elhangzott, amely szerint el kellene különíteni 6-8 igazi kereskedelmi iskolát, a többit pedig minden szempontból hivatalnokiskolákká kellene alakítani). Az 1910-es népszámlálás egyaránt tudakolta a foglalkozást és az iskolai végzettséget, ennek adataiból a következők derülnek ki: találtak 23000 felsőkereskedelmi végzettségűt (az iskolák értesítői 33000-at ismertek), ebből 46 % volt tisztviselő — köztük 17 % állami, törvényhatósági, vasúti, postai —, 30 % valamilyen egyéb alacsonyabb beosztásban állt alkalmazásban, 17 % volt önálló, 7 % pedig a katona és egyéb kategóriába tartozott.22 Az összes felsőkereskedelmit végzett között a tulajdonossá váltak és a tisztviselők aránya egyaránt alacsonyabb, mint az Akadémisták megfelelő arányai (17 %, előre, önállósítási lehetőségei korlátozottak. Krausz első principálisa, Schosbergcr Sándor is tagja volt a Kereskedelmi Akadémia Alapítvány tanácsának. Krausz Simon: i. m. 66. o. 20 1870 és 1890 között nőtt az önállóak száma, 1890 és 1910 között pedig nem változott. Harcsa István: A társadalmi struktúra változásainak néhány vonása. 1869-1910. In: Statisztikai Szemle 1977/3. sz. 21 1910-ben az önálló kereskedők mindössze 5 %-a rendelkezett 8 középiskolai osztályos végzettséggel és 12 %-a 4 középiskolai osztálynyival, többségük iskoláztatása tehát elég alacsony szinten maradt (9 % írni-olvasni sem tudott). Harcsa István: i. m. 22 Vinczc Frigyes: i. m.
