Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása
Összegzés Kérdés, hogy a Kereskedelmi Akadémia nyújtott-e ebben a korban olyan szintű általános képzést, speciális szakismeretet, vagy esetleg presztízst, amely lehetővé tette az iskola hallgatói nagy részének egy sikeres karrier megvalósítását, vagy pedig más tényezőknek köszönhetik sikeres pályájukat. Ezt az egyes esetek részletes vizsgálata nélkül nehéz megállapítani, de néhány feltételezés megfogalmazható. Elképzelhető az is, hogy az Akadémiát fenntartó cégek körébe tartozó vállalatokhoz, azok vezető pozícióihoz vitt viszonylag rövid út az iskolából. A kezdeti években a kereskedők testületé csak az esti iskolát támogatta, a felsőkereskedelmi iskolai osztályok, azaz az ún. akadémiai osztályok fenntartását a nagykereskedelmi testület finanszírozta. A középfokú kereskedelmi oktatás szükségességéről és hasznáról maguknak a hallgatóknak egy igen jelentős része sem volt meggyőződve ebben a korszakban, amit mutat, hogy a beiratkozottaknak csak 30 %-a végezte el a felsőkereskedelmi mind a három osztályát.17 A lemorzsolódásban természetesen számos egyéb tényező is szerepet játszik, de az iskola idő előtti abbahagyásának ekkora aránya mellett valószínű a feltételezés, hogy sokak számára nem lehetett erős a motiváció az iskola befejezésére. Ez valószínűleg azzal függött össze, hogy a hallgatók kezdetben még inkább az önálló üzlet irányába orientálódtak, s az nem igényelt formálisan igazolt képességeket, ismereteket, ellentétben a nagyobb cégek, részvénytársaságok nyújtotta tisztviselői pályával. Ugyanakkor azok, akik az egész iskolát elvégezték — legalábbis egy elfogult forrás szerint — „igen gyorsan léptek előbbre az üzletben, jó fizetést, tiszteletteljes állomást s minden nagykereskedő helyen elsőséget nyertek”.18 Abban az esetben is, ha ez nem is igaz minden diákra, valószínűleg kezdetben tényleg a pesti nagykereskedők látták értelmét egy középfokú kereskedelmi tanintézet fenntartásának, s az ott végzetteket, akik közül egyesek később örökölték vagy átvették a cégeket ők is alkalmazták.19 18 Idézi az iskola 1863-as értesítőjéből Vincze Frigyes: A középfokú kereskedelmi szakoktatás hazánkban és külföldön a 19. század ötvenes éveitől napjainkig. Bp. 1937. 19 „A nagy intézetek és cégek a Kereskedelmi Akadémiához fordultak, hogy megfelelő tisztviselőkhöz jussanak. Innen kerültek ki, a tantestület ajánlásával, a legszívesebben látott gyakornokok.” Krausz Simon: i. m. 27. o. Krausz Simon azért választott egy nagy magáncéget első munkahelyéül, mert úgy gondolta, hogy ott „többet lát és tanul, gyorsabban érvényesül”, mint az „irodai pályán” vagyis a bankokban, részvénytársaságoknál, amelyek bürokratikus szervezetében csak egy-egy részterületet láthatott át egy pozíció birtokosa, s csak lassan haladhatott 325
