Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása

ban egyaránt állnak rendelkezésre adatok, az anyakönyvből ismert diákok alkotják. Ezek között vannak a legmagasabb arányban azok a volt diákok, akik megőrizték az önálló egzisztenciát, (lásd 16. táblázat) Az önállóak ágazati megoszlása is eltér a minta egészének sajátosságaitól; magas a mezőgazdasági önállóak aránya (26 %) és alacsony a kereskedőké (26 %). Az alkalmazottak között a pénzintézetiek aránya messze a legmagasabb (76 %) és emellett nagyon magas a közszolgálatiak aránya is. A főtisztviselőknek a tisztviselőkhöz mért aránya ebben a korszakban szintén nagyon magas (54 %), ami jól magyarázható azzal, hogy az ekkoriban végzetteknek már volt ideje pályáján magasra emelkedni.

Az összes végzett hallgató között a tulajdonosok jelentős többsége (79,5 %) a minta 1890 előtti felére — ez számszerűen is körülbelül a fele az egész mintának — esik, s mint láttuk arányaiban az 1876 előttre jutó rész a legnagyobb. Az iskola fennállásának első két évtizedében még valószínűleg nem érvényesült oly mértékben az Akadémia tisztviselői pályákra orientáltsága, illetve még jelentékeny számban választották a kor nagytulajdonos családjai is gyermekeik képzésének egy állomásául (22 % a biztosan nagytulajdonos szülők aránya az anyakönyvből ismert diákoknál, tehát közel duplája, mint az egész mintában). Az 1860-as évek első felében a tandíj évi 105 Ft volt,16 tehát viszonylag jelentős összeg — vidékiek esetében ehhez még nyilván további költségek járultak —, ami azt mutatja, hogy ebben a korban az Akadémia kifejezetten a jómódú rétegek iskolája volt. Olyan önálló egzisztenciájú családok gyerekei jártak oda, akik ekkor még státusuk megőrzését vagy emelését az önálló egzisztencián keresztül látták megoldhatónak.

A német anyanyelvüeknél nem figyelhető meg lényeges eltérés az önállóalkalmazott váltásban vagy az ágazati megoszlásban a minta egészének sajátosságaihoz képest, kivéve, hogy a közszolgálatiak aránya az alkalmazottak között duplája (8 %) az összes hallgató közti megfelelő aránynak. Ez meglepő, mivel a német anyanyelvüeknél — éppen mert valószínűleg a valóságban nagyobb a német anyanyelvűek száma, mint ahányan annak vallották magukat és így a németnyelvüség bevallása vélhetőleg csekélyebb asszimilációs hajlandóságot mutat — alacsonyabb közszolgálati arány volna várható. A főtisztviselők aránya is meglehetősen magas (15 %), ami abból adódik, hogy a német anyanyelvűek nagyobb arányban a korai korszakban jártak a Kereskedelmi Akadémiára, (lásd 17. táblázat)

16 Wcningcr Vinczc: A pesti Kereskedelmi Akadémia. In: Hunfalvy János (szerkj: Statisztikai Közlemények. II. köt. 1862.

324