Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Varsányi Péter István: Egy protestáns "Nagytanoda" a változó hazában. A hódmezővásárhelyi református gimnázium története 1849-1914

meg”. Méltányosnak tartanák, hogy az elmaradt viszonzás lehetősége okán valamivel magasabb tandíjat fizessenek. Kétségtelen: az izraelita tanulók ebben az iskolában tandíjmentességben, ösztöndíjakban és egyéb juttatásokban (jutalmakban) nem szenvedtek hátrányt. A minisztérium ezeket az érveket nem találta meggyőzőeknek: döntése értelmében a nem református tanulók tandíját egyenlő szintre kell hozni — felekezeti hovatartozásuktól függetlenül.41

2. táblázat

A tanulók nemzetiségi megoszlása (%)

Nemzetiség

Év

Magyar

Német

Román

Szerb

Összesen

1857-1858

76,0

24,0100

1880-1890

90,0

3,7

3,5

1,8

100

1901-1910

94,7

2,7

2,0

0,5

100

1911-1919

96,0

1,4

1,1

0,7

100

Megjegyzés: 1901 után volt még 4 bolgár, 8 szlovák és 16 horvát tanuló is.

Garzó Imre emlékiratában olvasható, hogy tanári pályája és igazgatósága utolsó éveiben, az 1860-1870-es esztendők fordulóján szerb tanulók lepték el a gimnázium felső osztályait. Némelyiknek a neve később a fővárosi lapokban is felmerült Szabadkáról, Kikindáról, Újvidékről, sőt még Belgrádból is.43 44 Futó Mihály kettőt meg is nevez: Dusán Jorgovic a magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, Stevan Curcic a belgrádi vallásügyi minisztériumban töltött be magas hivatali állást.45 A szerb nemzetiségű diákok érdeklődése nagyon is érthető okokra vezethető vissza: 1867 után megkezdődött Magyarországon is a modem államszervezet kiépülése (igazgatási intézményeivel, hivatalszervezetével, a társadalom mindennapi életének szabályozásával), ebben csak úgy tudta valaki a helyét megtalálni, ha a hivatalos nyelvet elsajátította. Később azonban az újvidéki szerb liberálisok által létrehozott ifjúsági szervezet (Omladina) a vásárhelyi diákok között is felütötte a fejét.

A korra jellemző, abból fakadó változás ment végbe a tanulók származás szerinti megoszlásában 1848 és 1919 között. Időközben létrejött a kiegyezés, megteremtődtek a modernizáció legelemibb feltételei. Az új társadalmi formáció

43 Uo. 278. o.

44 Garzó Imre: i. m. 194. o.

45 Futó Mihály: i. m. 151.0.

290