Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Varsányi Péter István: Egy protestáns "Nagytanoda" a változó hazában. A hódmezővásárhelyi református gimnázium története 1849-1914
a maga képéhez igazította e város és környéke foglalkoztatási struktúráját is. Az általunk vizsgált időszakban az első helyen — már ami származásukat illeti — egyaránt a földműves (1848-1849), illetve a kisbirtokos, bérlő (1910-1919) szülők gyermekei találhatók. Amíg 1848-1849-ben a 2. és 3. helyet az értelmiségi származásúak (papok, tanárok, tanítók, egyéb) gyermekei foglalták el, ötven év múltán e réteg iskoláskorú gyermekei a 4. és 6. helyre szorultak vissza; helyükre a kisiparos, kisvállalkozó kategória emelkedett. Meglehetősen magas számban találjuk 1910-1918 között a köztisztviselők és a kiskereskedők gyermekeit a tanulók összességében, de megjelennek olyan foglalkozások, amilyenekkel 1848-1849-ben nem találkoztunk: kereskedelmi vállalkozó, magánzó, kereskedelmi és közlekedési segédszemélyzet (altiszt, segéd), járadékos stb. A változás viszonylag hü tükre a dualizmuskori átalakulásnak, benne egy mezőváros társadalmi átstrukturálódásának.46 3. táblázat A tanuló megoszlása a szülők (gyám, gondviselő) foglalkozása szerint Ev Foglalkozás 1848-1849 1910-1919 Kisbirtokos (100 hold alatt), bérlő 38,0 15,3 Kisiparos, kisvállalkozó (bánya) 15,0 13,5 Köztisztviselő 5,9 13,2 Pap, tanár, tanító 17,6 12,5 Kiskereskedő11,2 Egyéb értelmiségi 17,6 7,4 Magánzó, eltartott5,2 Középbirtokos, bérlő (100-1000 h. között)4,2 Nyugdíjas tisztv. vagy értelmiségi2,9 Kereskedelmi, közlekedési segédszemélyzet2,0 Egyéb 5,9 12,6 Összesen: 100,0 100,0 46 Főginin. Ért. 1880-1918. 291
